Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
szükséges lesz a belvízhálózat olyan továbbfejlesztése, hogy a talajvízszinszabályozás is megoldható legyen. Ez a továbbfejlesztés talaj csőhálózat építését jelenti. Mivel a vízlépcső ütemekre bontva épül, ezért indokolt volt ezt a hatalmas belvízfejlesztési feladatot is ütemekre bontani. Az I. ütemben a következő öblözetek részleges vagy teljes fejlesztése készül el: Tározómenti öblözetek: 24 b Báberei öblözet 24 с—1 Üjlőrincfalvai öblözet 24 с—2 Poroszlói öblözet 25 a Sajfoki öblözet 59 b örvényabádi öblözet (részleges) 60 a, b Mirhógyolcsi öblözet Öntözésfejlesztés miatt fejlesztendő öblözetek: 63 Mesterszállás—bartapusztai öblözet (részleges) 66 a, b Kungyalu—gyügeri öblözet 66 с Kékeslapos—tóközi öblözet A belvízrendezési munkák terveit a VIZITERV készíti, a munkák lebonyolítását pedig az OVIBER végzi, a kivitel a VIÉP, a Középtiszavidéki és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság feladata. 3. Öntözés A vízlépcső öntözésbe vont területei három nagy rendszert alkotnak: 1. a böge és tározó, 2. a nagykunsági és 3. a jászsági rendszert (4. ábra). Az öntözésre és halastavak céljára 179 m : 1/s vízmennyiség áll rendelkezésre. A három nagy rendszer adatait а II. táblázat adja. Az öntözőrendszerek kialakítását a mezőgazdasági szempontok meszszemenő érvényesítésével korszerű, gondos tervezési munka előzte meg. Talajtani szempontból figyelembe vették az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet által kidolgozott szakvéleményeket és külön készített mezőgazdasági fejlesztési tervek alapján a termelési, üzemi feltételeket és domborzati viszonyokat is. A jelenleg berendezett és üzemben levő öntözőtelepeket szétszórtan — több részben provizórikus —, úszószivattyús vízkivétel látja el vízzel, melyek jó része felújításra vár. Az eddigi általában szivattyús vízellátást a jövőben legnagyobb részben gravitációs, kisebb részben csökkent emelési magasságú szivattyús vízellátás váltja fel. Az esőztető öntözési mód nagymértékű alkalmazásával a domborzatilag gyűröttebb — de egyébként megfelelő — területek is bevonhatók az öntözésbe. Az egyes rendszerek öntözőfürtökre oszlanak. Ezek kialakításánál döntően az egységes vízellátás (fürtfőcsatorna), a gazdaságosság és telepü215
