Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A duzzasztott térbe torkolló belvízöblözeteknél a gravitációs vízlevezetés lehetősége megszűnik, tehát a szivattyús vízlevezetési kapacitást bővíteni kell. Fenti igények miatt belvízfejlesztés céljára szükséges mértékadó levezetési időt 12 napban határozták meg. Ennek megfelelően, a belvízi művek méretezésére mértékadó fajlagos vízszállítás értékét a következő összefüggésből lehet számítani: 4 = <2i + 42 + Q3 + <24 + <25 ahol qi = a csapadékból származó, lefolyó fajlagos vízhozam, q

2 = a talajból származó fajlagos vízhozam, q

л = az öntözés következtében jelentkező többlet vízhozam fajlagos értéke, q/, = a fakadó vízből származó fajlagos vízhozam és q5 = az árvízből származó fajlagos vízhozam. A q meghatározására — az egységes feltételek súlyozott biztosítása érdekében — közelítő eljárást alkalmazunk. Éspedig — kiválasztottuk a VIZITERV által az elmúlt 15 esztendőben — részletes hidrológiai és gazdaságossági vizsgálattal készített terveket, — bevezettük a talajkötöttségi mutató fogalmát, amelynek meghatározása céljából — megállapítottuk a vizsgált öblözet talaj féleségeinek százalékos értékét, a teljes terület százalékában, majd — az így kapott értékeket az egyes talaj féleségeknek megfelelően az alábbi értékekkel megszoroztuk és a szorzatokat öblözetenként összeadtuk. homok esetén 0,05 agyagos vályog esetén 0,40 homokos vályog esetén 0,10 agyag esetén 0,60 vályog esetén 0,20 szikes esetén 1,00 A talajkötöttségi mutató tehát dimenzió nélküli, 5—100 között változó szám, amely a talajféleségek százalékos értékének és a fenti talajkötöttségre jellemző számoknak szorzata. Ennek függvényében raktuk fel a részletesen vizsgált öblözetek szárazgazdálkodásra redukált fajlagos vízszállítási értékeit. A vizsgált 63 öblözet talaj kötöttségi mutatóinak meghatározásával a szárazgazdálkodásra vonatkozó gazdaságos fajlagos vízszállítási érték a bemutatott grafikonból (3. ábra) leolvasható. Ezt az értéket a vízgyűjtő kiterjedésének függvényében növeltük, éspedig ha az öblözet területe 0—10 km

2 között volt, akkor 50%-kal, 10— 50 km

2 között volt, akkor 20%-kal, 50—100 km

2 között volt, akkor 10%-kal. Рис. 3.1

—2. План местности осушительной системы на площади действия гидроузла Кишкёрэ. 1 = границы бассейна подтоплений, 2 = номер бассейна, 3 = гидроузол, 4 = оросительный магистральный канал, 5 = бассейны подтопления, охваченные первым этапом строительных работ 213