Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

A regionális vízellátó rendszerek 73 alátámasztani látszanak olyan elöntést, liogy a három periódus végén 1,45; 1,50 és 1,55-el, mint csúcstényezőkkel számoljunk. Ebben az esetben az egy főre jutó fogyasztás a következő csúcsértékekkel jellemezhető: Ha a jellemzett fejlődést elfogadjuk, úgy a következő 50 év alatt a kommunális vízigények — csúcsigényeket tekintve — megháromszorozódnak, az ipari igények pedig a tízszeresére emelkednek, lia a népesség szaporodásával nem számolunk. Az egyes régiókban a ma aktuális igények kielégítésével is adósok vagyunk. Az ország 3211 településének csupán 32,8%-a volt 1970-ben közműves vízművel ellátva

1

3, ami a 76 város mellett mintegy 977 község ellátottságát jelenti, de mintegy 2158 község közműves vízellátása megoldatlan. A települések 1985; 2000 és 2020-ra számolható vízigényeiből csak az 1970-ben kielégített igények fölötti értékeket fogjuk tekintetbe venni (a többiek fokozatos felújítását modellen kívül hagyjuk). Most már az lenne a következő probléma, hogy miként alakul a népesség száma a vizsgált régióban. Az 1970-es Statisztikai Évkönyv tanulsága szerint az ország lakossága mintegy 100 év alatt kétszereződött meg. A szaporodás üteme azonban az utolsó 20 év alatt lényegesen csökkent. 1950—70 között csak 5,8% volt a népesség 10 évre vetített növekménye, ami az első 10 év alapján 7,18%, a második 10 év alapján pedig csak 3,56%. Ha a jelzett adatokat 15 évekre kivetítjük, úgy 8,76; 10,0 illetve 5,36%-os növekedéssel számolhatunk. A további süllyedő tandenciát erősíti a nők fokozatos munkábaállása, a szociális körülmények (óvoda, bölcsőde stb.) lassú javulása, a gazdaság strukturális átalakulása, a gazdasági fejlődéssel járó lakóhelyváltoztatások, ingázás, a csonka családok számának növekedése, a tartós fogyasztási cikkek megszerzésére irányuló törekvések (lakás, autó, üdülőtelek stb.) jövedelem problémái stb. így országos átlagban a népesség 5%-os (15 év alatt) növekedésének a feltevése is bátornak tűnik az első periódusra. A második periódus kezdetére kialakuló, viszonylag magas, egy főre jutó nemzeti jövedelem, az átlagos életkor további emelkedése, az infrastruktúra rohamos fejlődése és bizonyára további állami intézkedések (pl. erősen progresszív családi pótlék és gyermekgondozási segél}') jogossá tehetik a 6% körüli növekedéssel való számolást. A harmadik periódusban várható általános jólét, a növekvő szabadidő, a szükségletek szerinti elosztás fokozatos kibontakozása stb. alapján megkockáztathatjuk a 8—9%-on növekedés feltételezését. A megyei statisztikák, melyek közelebb állnak a régiókhoz, mint az ország statisztikája, jelzik, hogy a népesség növekedési mutatóit újra kell értékelni a szóbanforgó régiókban a népmozgalmi adatok különbözőségei miatt. Álljon itt a II. táblázatban egy statisztika 1968-ról. ipari víz kommunális víz 1985 190-210 72- 87 2000 500-550 165-195 2020 800-900 186-201 1

3 Statisztikai évkönyv. 1970.