Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

hajtott vízrendezési munkák is. A tároló töltésével párhuzamosan szivárgócsatorna-hálózat épül, amely összegyűjti a tárolóból átszivárgó vizeket és szabályozza a környező térség talajvízszintjét. A szivárgó csatornák vizét automatikus üzemű szivattyútelepek emelik át a tárolóba. Az öntözőtelepek építésével egyidejűleg az érintett területek belvízrendezését is elvégzik. Az intenzív növénytermesztés fokozott igényt támaszt a szabályozott vízlevezetésre. A lehullott csapadék egy részét az agrotechnikai eljárások és a talajvédelmi feladatok összehangolt elvégzésével az üzemek helyben visszatartják, a lefolyásra kerülő hányadot azonban gyorsabban kívánják levezetni. Bővítik az üzemi vízlevezető-hálózatot, ami szükségessé teszi a társulati-üzemközi és az állami főművek gyorsabb ütemű fejlesztését is. A belvízrendezési főművek kapcsolódó beruházásként valósulnak meg. Ennek eredményeképpen a fajlagos vízlevezetés emelkedik és megközelíti az ország legjobban kiépített rendszereit. Egyes üzemekben — elsősorban a másodlagos szikesedésre hajlamos területeken — talaj csövezésre is sor kerül. A komplex melioráció következetes végrehajtása, az öntözés és a vízrendezés összehangolt megvalósítása a kiskörei főművek mezőgazdasági hasznosulásának alapvető feltétele. A vízlépcsőnek a mezőgazdaságra gyakorolt hatásai között kell megemlíteni a kisajátítással kapcsolatos kérdéseket is. A Tisza menti termelőszövetkezeteknek jelentős területei voltak az árvédelmi töltések közötti hullámtéren, amelyen a gazdálkodás nagy kockázattal járt. Ezek a területek a tavaszi áradások alkalmával minden évben víz alá kerültek, de sokszor az év más szakában is víz borította őket. Most ezeket a területeket kisajátították. Miután a hullámtér helyett más kiosztható tartalékterület nem állt rendelkezésre, a kiesett területek termését a gazdaságok a termelési szerkezet átalakításával, fejlettebb technológia bevezetésével pótolják. Erre a célra az érintett mezőgazdasági üzemek különleges kisajátítás keretében kaptak támogatást, amelyből biztonságos, minőségileg magasabbrendű termelési struktúrát alakíthatnak ki. A vízlépcső építése ily módon közvetve is hozzájárul a területen élő lakosság életkörülményeinek javulásához. A vízlépcső tárolótere alkalmas halasításra is. Bár a nagyüzemi halászat kívánalmainak a változó vízszint és a hullámtéri erdő maradványai nem kedvezhetnek, sporthorgászat és egyszerűbb halászat céljaira a tó jól megfelel. Kisebb ivató tavak és teleltető medencék is kialakíthatók az erre alkalmas helyeken. A hullámtéri erdő a víztároló teljes területén víz alá kerül, így az erdők kiterjedése csökken. Ezt a kiesést részben ellensúlyozzák a tárolótó és a főcsatornák mentén kialakítható erdősávok. A faállományt természetesen még az elárasztás előtt kitermelik. Ezt a duzzasztási szint fokozatos emelésének megfelelően szakaszosan végzik mintegy 6—8 év alatt. A fatuskókat a nagy költségigény miatt csak részben távolítják el elsősorban az üdülés és a horgászat által megkívánt sávokból. A kitermelt terület nagyságának megállapításánál figyelembe veszik a vízminőség alakulására gyakorolt hatásokat is. 45