Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Markó Iván: Szivárgást gátló résfalak
52 Markó Iván A bentonitos résiszap folyadékként mozog és minél nagyobb a sebessége, annál kisebb a viszkozitása. Ezzel szemben a normális folyadékoknak, így pl. a víznek viszkozitása nem függ a sebességtől. Ha a bentonit szuszpenzió mozgása megszűnik — mert a talaj hézagaiban a dinamikus energiát a súrlódás felemészti — a résiszap gél állapotba kerül. A résiszapot olyan viszkozitással készítik, hogy az iszap ne szökjön meg a talaj hézagai között. Ha a talaj túl nagy szemcséjű kavicsokat tartalmaz, akkor az iszaplepény nem keletkezhet, mert a szuszpenzió elszökik a görgetegben. Ha a talaj vízáteresztő képessége cm/s tehát durva szemcsékből áll, akkor érvényes a következő arány : ahol: k= a talajvíz áteresztőképességi együtthatója (cm/s); к' a talaj vízáteresztőképességi együtthatója (cm/s); rj= a 20 °C hőmérsékletű víz viszkozitása (cP); rf = a bentonitos zagy viszkozitása (cP). Célunk az, hogy az iszaplepény minél vékonyabb és minél tartósabb legyen. Azonos térfogatsúlyú résiszap esetében a vékony, nagy nyomáson keletkezett iszaplepény vízáteresztőképessége csekélyebb, mint a vastagnak. A felkavart vastag iszaphártya a rés betonozásakor a munkaszünetekben a friss beton felületét belepheti. Ezért a réstáblák betonozását abbahagyni nem szabad. Iszaphártya-képződést figyelhetünk meg a résfalba helyezett vasbetéteken és a táblák hézagaiban is, amelyek gyakran elektrolitikus folyamatokra vezethetők vissza. A bentonitos zagy alatti betonozás következtében csökken az acélbetét és a beton közötti tapadó feszültség. A csökkentő tényező sima acélbetéteknél 0,86, bordázottaknál 0,68, a Kiskörei-vízlépcsőnél végzett mérések szerint. A résiszap akkor tekinthető stabilnak és ezáltal hatásosnak, ha több napon át (max. tíz napig) a nyugalmi helyzetben levő szuszpenzióban nem mutatkozik lényeges mennyiségű üledék. A stabilitást a jó iszapelőkészítéssel és a vegyszerek adagolásával is befolyásolhatjuk. Felhasználásra csak rögmentes tiszta, szűrt szuszpenzió kerülhet. Olyan résiszapot kell készíteni, amelynek viszkozitása magas, mert a talajvízmozgás káros hatását a viszkozitás emelésével lehet megszüntetni. A viszkozitás növelésének viszont a szivattyúzhatóság korlátot állít. A szuszpenzió térfogatsúlyát (y r) közelítőleg к rj k' rj' c) A résiszapkészítés technológiája Vr = összefüggésből számítjuk, ahol: X — egy m 3 szuszpenzió készítéséhez szükséges bentonitmennyiség (g) y b —- a bentonit fajsúlya (g/cm 3)
