Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

518 Ismertetések Ez adja a legjobb egyezést a kísérleti eredményekkel az összes vizsgált talajfajták esetén. A beszivárgó vízhozam időbeli változását Green és Ampt (2) formulája a vizsgált homoktalajokra jó, az iszapos agyagokra pedig kielégítő pontossággal írja le. Példaképpen az 1. ábrán az I. sz. iszapos agyagmintára kapott eredményeket adjuk meg. Az ábrán a folytonos vonal a kísérletileg kapott görbét, a szaggatott vonal a Green— i4mpí-közelítést, a pontozott vonal pedig a diffúzióegyenlet analitikus megoldásál jelenti S és A különböző értékei esetén. A rétegkiürülés folyamatát a (4) Youngs- és a (6) L/'^on-egyenlet a kísérleti adatokkal jó egyezésben írja le iszapos agyag és^finom homok esetén; közepes és durva homokra az egyezés már nem ilyen jó, de a gyakorlat követelményeinek általában megfelel. A 2. ábrán a durva homokra kapóit kísérleti eredmények és a Youngsmódszerrel számolt vízhozam összehasonlítása látható. A 3. ábra ugyanezt az összehasonlítási mutatja a II. sz. iszapos agyagmintára. Itt az egyezés sokkal jobb, mint a homoknál. d) Összefoglalás A beszivárgás és a gravitációs úton való talajréteg-kiürülés jellemzésére felállított modellek közül a kapilláris csőköteg, illetve az abban dugattgúszerüen végbemenő áramlás modellje, amelyen Green—Ampt, Youngs és Ligon módszere alapszik, a gyakorlat számára jól használható. A számításhoz szükséges paraméterek állandók, mérésük vagy számításuk egyszerű. A diffúziómodellen alapuló diffúzióegyenlet numerikus vagy analitikus megoldásához szükséges paraméterek függvények, gyakorlati meghatározásuk nehéz. Igaz ugyan, hogy a diffúzióegyenlet megoldásai a kísérleti eredményekkel jobb egyezést adnak, mint az egyszerűbb modellek, de általában — különösen terepi méréseknél — az egyszerűbb modellekkel kapott eredmények pontossága is elegendő. Igaz, hogy ezekkel csak a vízhozamok időbeli változását lehet kielégítő pontossággal követni; a víztartalom és nyomáseloszlás időfüggését csak a diffúzióegyenlet megoldásával határozhatjuk meg. Ezekre az adatokra azonban csak ritkán van szükség. Végül megjegyezzük, hogy a VITUKI-ban előkészületben van egy kísérletsorozat, amelynek célja egyrészt a beszivárgási és rétegkiürülési jelenségek vizsgálata, másrészt a terepi méréseknél használatos infiltrométerek bizonyos áramlási problémáinak tisztázása. Remélhető, hogy az itt ismertetett eredmények és az említett későbbi kísérletek eredményei jól hasznosíthatók lesznek majd a gyakorlat számára.