Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Marokkó vízgazdálkodása 501 1:!. Vízkészlet-gazdálkodás Az ország területére évi átlagban 150 milliárd m 3 csapadék hullik. Az ország teljes területének 2/3 részén keletkezik lefolyás, a többi sivatag. A 6 m 3/s-nál nagyobb vízfolyások vízhozama évi átlagban: 550 nr'/s, a többi kisebb vízfolyásé 110 m a/s; az ország felszíni vízkészlete (1969-ben végzett számítások szerint): 660 m 3/s. Az évi lefolyás 25 milliárd m 3 (Combé, 1969). A felszín alatti víz­készlet mintegy 3,5 milliárd nr. Tekintettel Marokkó éghajlatára, a fejlesztés végleges szakaszában minimálisan 70%-os vízkészlet-szabályozás valósítható meg; így az évi átlagos hasznosítható vízkészlet: 16±2 milliárd m 3 (Combé, 1969). Az 1968—1972 ötéves tervidőszakban a lakosság részéről 300, az ipar részéről 200, a mezőgazdaság részéről 7500, összesen 8000 millió m 3 átlagos évi vízfelhasz­nálásra lehet számítani. 1972-ben a vízfelhasználás 8 milliárd m 3, ami azt jelenti, hogy a hasznosítható vízkészleiek átlagos kihasználtsága: 50% (Combé, 1969). A vízkészlet és a vízigények egyenetlen tér- és időbeli eloszlása miatt egyes területeken vízhiány lé)) fel. Az ilyen esetben különleges intézkedések szükségesek: Vízhiány esetén a Közművek vezérigazgatójának idejében kell a vízelosztást szabályoznia, bogy a lakosság és állatállományának ivóvízellátását biztosítsa. Az állam szintén dahir által — tározókat létesíthet a vízfolyások felső körzeteiben, valamint minden vagy bizonyos vízgyűjtőterületeken, hogy vízerőmű, öntözés vagy ivóvízellátás céljára vizet nyerjen (Framji, Mahajan, 1969). Az Oum-cr-Rebia folyó vízgyűjtő területén jelentkező vízszükségletek összege például lényegesen nagyobb, mint a vízkészlet. A vízhiány csökkentése érdekében a területre 2000-ig szóló fejlesztési tervet dolgoztak ki. A terület vízgazdálkodásának optimális fejlesztését IBM 360/65 típusú elektronikus számológéppel végezték; a vizsgálatokban 11 vízi erőművet, 3 nagy és 11 kisebb öntözőrendszert és 8 víztározót vettek figyelembe. A számítások során meghatározták az egyes vízi létesítmények megépítésének és üzemének optimális menetrendjét és módját. Az ()um-cr-Rebia vízrendszerre 2000-ig tervezett új vízi létesítményekkel kap­csolatos összes beruházási költség 1,68 milliárd DH. I Ï. Összefoglaló értékelés Vízkészlet-gazdálkodási szempontból legjelentősebb eredménynek tekinthető, hogy mintegy kéL évtizede megkezdődött az ország felszíni és felszín alatti vízkészle­tének egységes módszerekkel történő számbavétele. Elkészült az országos és a jelentő­sebb területek vízkészlet-gazdálkozási mérlege, mely a vízgazdálkodási létesítmények tér- és időbeli telepítéséhez objektív alapot szolgáltat. A mezőgazdasági vízgazdálkodás terén elért eredmények közül az öntözések és a nagy vízi létesítmények emelkednek ki. Az ország vízgazdálkodásában a főbb problémákat az alábbi tények okozzák: — Hiányzik a magasabb műszaki képzettséggel rendelkező személyzel. — Nincs elegendő tőke; következésképpen lassú az előrehaladás az öntözött területek berendezésénél és üzeménél. A vízgazdálkodás-fejlesztéssel kapcsolatos főbb tennivalók az alábbiakban körvonalazhatók : — A gazdaságosan kitermelhető vízkészletek meghatározása, a vízlelőhelyek geofi­zikai kutatása. — A természetes hidrológiai egyensúly megőrzése érdekében a vízkészletek mennyiségének és minőségének védelme, különös tekintettel a szénhidrogénekkel szeny­nyezclL talaj vízkészletekre. — Az öntözöLt területeken a leesapolús és a talajvízszint-süllyesztés megoldása.

Next

/
Thumbnails
Contents