Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Bélteky Lajos: Sókiválásra hajlamos hévízkutak és termelésük biztosítáa

412 Bélteky Lajos 7 7. ábra. Szeged-székelysori hévizes kút gáz- és sókiválasztó tartálya Рис. 11. Резервуар выделения газа и соли термального колодца г. Сегед-Секейшор Fig. 11. Gas and salt separation tank at the thermal well at Szeged-Székelysor Abb. 11. Gas- und Salzausscheidungsbehälter des Thermalwasserbrunnens von Szeged-székelysor 5. Hévizeink vegyi összetétele és a sókiválási hajlam Л hazai hévízkutak számának növekedésével — mint már erről az előbbiekben szó volt — súlyosbodott a sólerakódással kapcsolatos helyzet is, főleg a kutak felső szakaszát illetőleg. A kőkiválási hajlamot felmérő kutatómunka, mely szoros összefüggésben van a víz kémiai összetételével, hazánkban kb. 10 évvel ezelőtt indult meg. A kérdéssel összefoglalóan dr. Papp Szilárd foglalkozott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1965-ben kiadott „Magyarország hévízkútjai" I. kötetében. Azóta többen végeztek széles körű kutatást és kísérletet a sólerakódással kapcsolatos nehézségek elhárítására. A gyakorlatban szóbajöhető, és a jelenleg használatos eljárásokat ismertettem a tanulmány előző részében. A sókiválást mutató kutak száma azért is szaporodott, hogy számos kútnál, ahol a sókiválás igen lassú, csak több éves termelés után derült ki, hogy a kút felső szakaszán idővel sólerakódás keletkezik. Ilyen a helyzet többek között pl. több szegedi kútnál. А II. táblázat 47 olyan hévizes kút adatait foglalja magában, amelyeknél a felső szakaszban történt sólerakódás már nehézséget okozott az üzemben. A legtöbb kutat Csongrád és Szolnok megyében találjuk, de ez nem jellemző. E megyékben a legnagyobb a hévízkutak száma. A 47 kút közül 20-nak vizét mezőgazdasági fűtésre, 25-öt balneológiai, 2-t pedig ipari célra használják fel. A kutak helyét a