Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

370 Ismertetések csak mintegy ezredrésze a mérő sugárforrás erősségének. A nullázást tehát úgy állítják be, liogy értékben ugyanolyan sebességgel csökkenjen, ahogy a mérő-sugárforrás erőssége csökken. Ily módon a műszer ,,0" pontja nem tolódik el. Ennek a rendszernek nagy előnye az előbbivel szemben, hogy az ismételt hitelesítési időszak mintegy tízszeresére nő a rögzített nullázási rendszer által igényelt időtartammal szemben. A radioaktív mérőműszerek folyamatos, eredményes működtetésének szükséges előfeltétele az üzemi csővezeték és gépi berendezés karbantartása. Ennek elmulasztása esetleg többhavi kielégítő üzem után jelentkezhet hamis eredmények formájában. Az okokat sokszor egészen lényegtelennek tűnő körülmények szolgáltathatják. Gyakran előforduló jelenség pl. a szivattyútengely tömszelencéjének kopása, valamint a csővezeték karimában a csavarok meglazulása. A mérőműszer a levegőt is beméri, ennek következtében a műszer leolvasások a zagy tényleges sűrűségénél kisebb értéket mutatnak. Jellegzetes hibaforrások lehetnek még: — a korrózió hatás a csővezeték szigetelésében, amely a szigetelő anyag sűrűségének növekedését idézheti elő, — a szilárd anyag százalékos méréseinél az üzemi hőmérséklet változásának hatására megváltozik a fajsúly, de a szilárd összetevők százalékos aránya nem változik meg. A külföldi szakfolyóiratok sok érdekes alkalmazási példáiból kettőt ismertetünk. 7. ábra. Víztisztító berendezés iszapelvételének automatikus szabályozása. Számjelek: 1 = sugárforrás, 2 = érzékelő, 3 = szivattyú, 4 = sűrűségmérő, 5 = regisztráló, в = vezérlő egység 0. ábra. „Nullázás" : a = rögzített, b = változó. Számjelek: 1 = sugárforrás, 2 = detektor, 3 = csővezeték, 4 = erősítő, 3 = rögzített nullázás, 6 = kompenzáló detektor