Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

356 Horcher Ferenc a) A kísérleti csatornaszakasz kiválasztása A vizsgálatok célját szem előtt tartva, a kísérlet lefolytatásához olyan, legfeljebb mintegy 3 — 4 m

3/s vízsszállítású öntözőcsatornát kellett kiválasztani, melyhez hasonló — viszonylag kisméretű — öntözőcsatornák keresztszelvénye típuskeresztszelvények alkalmazásával tervezhető. így esett a választás а К. IV. fürt főcsatornára (1. ábra), mely e típus legnagyobb nagyságát képviseli. A vizsgálati módszerrel kapcsolatban kifejtett alapelveknek megfelelően a kísérleti szakasz kiválasztásakor alapvető szempont volt, hogy az hosszú, egyenes szakasz legyen, iránya pedig lehetőség szerint egyezzék meg az uralkodó széliránynyal. Ilyen szakasz а К. IV. fürt főcsatorna 16 + 000 — 17 + 640 km szakasza, mely megfelelő meghajtási hosszt biztosít a hullámzás kialakulásához, egyenes, s iránya közelítően északkelet, délnyugati lévén, megegyezik az ezen a vidéken uralkodó széliránnyal. A csatornaszakasz szántók és legelők között teljesen nyílt területen épült, a szelet befolyásoló erdő nincs a közelben s még a csatorna partján sincs szegélyező fasor. A meder karbantartott, nincs nád, vagy egyéb a hullámzást befolyásoló növényzet. így minden feltétel biztosítva volt ahhoz, hogy a hullámzás akadálytalanul kialakulhasson. A kísérleti szakasz [hossza tehát 1640 m, a víztükör szélessége üzemvízszint mellett átlagosan 10 m, a vízmélység pedig a tengelyvonalban átlagosan 1,8 m (2. ábra). Balmazújváros 1. ábra. А К IV. öntözőfürt főcsatorna kísérleti szakaszának helyszínrajza b.) A szél és a hullámmagasság észleléseinek módszere A 'kísérleteink során a szelet Wild-féle nyomólapos szélzászlóval naponta háromszor 7 — , 13 — , és 19 órakor észleljük. A szélészlelő-állomás helyeként a kísérleti csatornaőrház környéke látszott a legmegfelelőbbnek. Itt biztosítani lehetett a rendszeres, megbízható észlelést. Ily módon a szélészlelés ugyan nem közvetlenül a kísérleti szakasznál történt, de ez a távolság a szélviszonyok szempontjából elhanyagolhatóan kicsiny. Másfelől a tervezési gyakorlatban is csak a tervezett létesítménytől kisebb-nagyobb távolságra levő állomások adatai állnak rendelkezésre, így kísérleteinket a gyakorlati helyzetet megközelítő körülmények között végeztük. A szélészlelés 1968. és 1969. évben az öntözési idényben történt, mindkét évben június 3-tól szeptember 23-ig. Ezzel párhuzamosan hullámmagasság-mérést végeztünk a kísérleti csatornaszakaszon, két házi-