Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Völgyzáró gátak árapasztói 349 Q v= 125 m 3/s vízhozamnál, 25 m hosszú oldalbukó esetén 1,75 m visszaduzzasz­tás nélküli átbukási magasság alakul ki, ha a derékszögű négyszög szelvényű gyűjtő­csatorna főbb méretei a következők : Kezdeti (felső) szélessége bf — 3,5 m végső (alsó) szélessége b a= 6,0 m hossza L = 25,0 m a szétterülésre jellemző szám . b a—b f ^ (divergencia mértéke) ~ £ ~ ' fenékmélység (középen) т^ = 5,0 m esés J = 0,042 Ezeket az értékeket figyelembe véve a gyűjtőcsatorna mélysége 11 — 20%-kal kisebb mint a Kebelmann által javasolt módszerrel számított érték lenne. Tekin­tettel azonban a vizsgálatnál elvégzett kisszámú mérésre, egyenlőre csak azt a feltevé­sünket látjuk igazolva, hogy az oldalbukó gyűjtőcsatornáinak méretezése további finomításokat igényel. A jelenleg alkalmazott módszerek túlságosan nagy méreteket adnak, melyek gazdasági szempontból hátrányosak és kísérleteink alapján fel­tehetően feleslegesen nagy és indokolatlan hidraulikai biztonságot adunk. d) Trapéz szelvényű gyűjtőcsatorna A derékszögű-négyszögű keresztszelvényű gyűjtőcsatorna kedvező méreteinek meghatározása után megkíséreltük a gazdasági és építéstechnológiai szempontból kedvező trapézszelvény vizsgálatát. A kialakítás változatát az 5. ábrán található 3.2.4.1 — 3.2.4.5 számú vázlatok szemléltetik. Ott adjuk meg a bukóprofil pontos raj­zát is. A kialakításnál figyelembe vettük a korábbi méréseknél tapasztaltakat is. A vízhozam értékeket 5 1/s-onként emelve vizsgáltuk a különböző kialakításoknál a víz viselkedését. A gyűjtőcsatorna esése J = 0,040 volt. Az egyes változatok vízhozamgörbéit a 6. ábrán raktuk fel. Ebből megállapít­ható, hogy Q m = 30 l/s vízhozamig a vízhozamgörbék között nincs lényeges különb­ség. Efelett már nagyobb eltérések mutatkoztak, elsősorban a legnagyobb mélységű (3.2.4.1 ) és legszélesebb fenekű (3.2.4.2) kialakítás és a legkisebb méretű (3.2.4.5) szelvény vízhozamgörbéi között. Ebből az a következtetés vonható le, hogy Q m — 30 l/s vízhozamig a 24 cm fenékszélességű, 12 cm mélységű, bukó felől 1:0,75, a másik oldala 1:1 rézsűhajlású szelvény azonos vízemésztésű a nagyobb méretű szelvé­nyekkel. A mérések alapján megállapítható volt, hogy Q„= 93,75 m 3/s~94 m 3/s. (<2„ = 30 l/s) maximális vízhozamra a kialakítható trapézszelvényű gyűjtőcsatorna főbb méretei a következők: Rézsűhajlás : a bukó oldalán 1:0,75 szemközti oldalon 1:1| Fenékmélység (középen) rm = 3 m Fenékszélesség b =6 m Esés J = 0,040 Átbukási magasság h = 1,4 m Ez a szelvénykialakítás építési és gazdasági szempontból kedvezőbb, mint a derékszögű négyszög szelvénymegoldás. A függőleges oldalfalak és alapozásuk — legtöbbször támfalszerű — költséges építése helyett rézsű és fenékburkolás szüksé­ges. Tározóknál általában a terephez jobban simuló szelvény alakítható így ki. Ez földmunkával is csökkenést jelent. A trapézszelvényü gyűjtőcsatorna tehát különösen ajánlható. IRODALOM 1. Agroszkin I. Г.: Hidraulika. Tankönyvkiadó, Hp. 1952. 2. Kozák M.: Vízépítési műtárgyak hidraulikája. Mérnöki Továbbképző Intézet, M. G5. 1964. 8. Muszkalay L—Slarosolszky O. : Vízhozammérési zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1959. 4. Slarosolszky Ö. : Vízépítési hidraulika. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents