Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Csoma János-Juracsik Gézáné-Szigyártó Zoltán: Árhullámképek előrejelzése a Dunán az átvonulási elmélet segítségével

Arhullámképek előrejelzése a Dunán lt Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a vízálláselőrejelzés megbízhatóságát feltüntető V. táblázat értékei alig különböznek а /V. táblázat megfelelő értékeitől. Ennek alapján ugyanis megállapítható, hogy a nem permanens vízhozamokból a vízállások számítására használt közelítő képlet gyakorlati célra tökéletesen megfelel. Az eredmények ezeken kívül lehetőséget adtak arra is, hogy megvizsgájluk azt a hatást amelyet esetleg а Я kis értéke gyakorol a számítások megbízhatóságára. Látható ugyanis, hogy a Dombori-pusztára számított árhullámkép áthelyezés megbízhatósága gyakorlatilag független attól, hogy végeredmény egy lépésben (Я = 0,03 értékkel), vagy három lépésben (Я = 0,1 körüli értékkel) végeztük. így, figyelembe véve a korábbi kísérletek eredményeit [2] az állíthatjuk, hogy 0,4^ гйЯ^О.ОЗ értékig az eredményt а Я paraméter változása nem befolyásolja. b) A számítások megbízhatóságára vonatkozó eredmények a szakirodalom tükrében Az előzőekben bemutatott /V. és V. táblázat eredményei szerint, esetünkben az átvonulási elmélet segítségével végzett előrejelzések szabályos hibája néhányszor 10 m

3/s, illetve néhány centiméter, az 1 km-re eső középhibája pedig 7 m

3/s, illetve 0,8 cm körül mozog. Ez már önmagában is kielégítő eredmény; felvetődik azonban az a kérdés, hogy miképpen viszonylik ez a tanulmányunk elején ismertetett egyéb módszerek megbízhatóságához. A közvetlen összehasonlítást meglehetősen nehézzé teszi az, hogy (mint láttuk) a szórás értéke a távolság függvényében erősen nő, s ugyanakkor a szakirodalmi példáknál csak ritkán állt rendelkezésünkre a távolsági adat. Emellett a hibák értéke nyilván nagyban függ a levonuló vízhozamok nagyságától is. Ezért kénytelenek voltunk megelégedni azzal, hogy az összehasonlítás alapjául a hibák százalékos értékét fogadjuk el. s az I. táblázatban megadott adatokhoz igazodva ezekre az általunk vizsgált árhullámokra is kiszámítottuk a vízállás, illetve a vízhozamváltozás értékéhez viszonyítva a szabályos hiba, és a szórás százalékos értékeit. Az ezek eredményeit közreadó VI. és VII. táblázat alapján aztán a következő végkövetkeztetésekre juthatunk. A vízhozamok előrejelzése esetében a szabályos hiba: —3,38%^Л%^ +3,38%; a szórás 1,92%^Ű%^6,70%; A vízállások előrejelzése esetében a szabályos hiba: —3,78% =з A% ^ 3,21 % ; a szórás 1,89%sD%Ä6,90%; között ingadozott oly módon, hogy ugyanakkor a kilométeres középhiba átlaga mind a vízhozamok, mind a vízállások előrejelzése esetén 0,4%-ra tehető.