Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása

'286 Simó Tibor el az igényelt vízmennyiség. A nagyobb hosszúságban épült fővezetékek átmérője 200 és 600 mm között váltakozik. A naponkénti fogyasztásingadozások kiegyenlítésére, illetve a különböző nyomásövezetek fogyasztóinak megfelelő ellátására épült alacsony és magas tárolók térfogata meghaladja a 16 000 m

3-t. Az eddig megépített főművek 1 m

3/nap kapacitásra vetített fajlagos beruházási költsége átlagosan 6900 Ft. A rendszer egyes regionális műveinél ez a fajlagos költség 2200 Ft és 26 600 Ft közötti, a terület vízkészlet-adottságaitól, a fogyasztók szétszórtságától, illetve az előállított víz minőségétől függően. Ezeket az értékeket legjelentősebben a vezetéképítési költségek (35 — 40%) befolyásolják (lásd V/. táblázatot). VI. táblázat Fszak-ma(iyarorszáj|i ltt'(|ioiiális Vízellátó Rendszer jellemzői II. rész Kiszolgált Főművek Regionális rendszerek, vízmüvek Év települések üzemek Kiszolgált terület Fővezetékek hossza Tároló medencék, víztornyok fajlagos beruházási költsége 1000 db km

2 km m

3 Ft/m

3/nap 1. Borsodi Vízellátási Rendszer 1972 38 16 580 324 14 325 6,3 1.1 Borsodi Reg. Vízmű 1972 26 6 430 230 10 025 10,7 1.2 Ózdi Reg. Vízmű 1972 12 2 150 70 4 300 15,3 1.3 Sajtóecsegi Ipari Vízmű 1972 8 24 (36 000)* 2,2 2. Mátrai Reg. Vízmű 1972 4 10 10 1 270 26,6 3. Északnógrádi Reg. Vízmű 1972 7 30 23 700 12,6 összesen 1972 49 16 620 357 16 295 6,9 * Ipari kezelésben. A Borsodi Vízellátási Rendszer (lásd V. és VI. táblázatot) víztermelő telepei az együttesen 11 millió m

3-es két felszíni tározó vizére, valamint két folyó kavicsteraszában tározódott, részben talajvízdúsítással növelt vízkészletre települtek. A rendszer 10 víztermelő telepe közül 6 telepen tisztítómű (vas-és mangántalanító, felszíni víztisztítómű) épült. A Alátrai Regionális Vízmű az ország egyik vízben legszegényebb hegyvidéki üdülőterületén létesült. A terület vízszegénységét a főművek magas fajlagos beruházási költsége (lásd VI. táblázatot) is mutatja. A két tisztítómű tározott, illetve vízfolyásból kitermelt felszíni vízből naponta 2400 m

3 ivóvizet állít elő. Az Észak-nógrádi Regionális Vízmű a területet határoló, országhatárt is képező folyó vizét tisztítja ivóvízzé, napi 5000 m

3 kapacitással. Az 1985-ig előirányzott fejlesztés megvalósításával az Észak-magyarországi Regionális Vízellátó Rendszer ivóvíztermelő kapacitása közelítőleg megkétszereződik. A fejlesztéssel a völgyzárógátas tározók térfogata megháromszorozódik, az ellátott lakosok száma pedig a jelenleginek másfélszerese lesz (lásd V. táblázatot).