Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Jolánkai Gyula: Az árvédelmi töltéserősítések egyes kérdései

226 Jolánkai Gyula I ЧК.3137 I 3. ábra. Az 1940. évi tiszai árvízkor megrongált abádszalóki tégla töttésburkolat javítása Fig. 3. Repair work on the brickwork lining of the levee at Abádszalók, damaged during the 1940 flood on the Tisza River Fig. 3. Réparation du revêtement en briques de la digue de Abádszalók avarié lors de la crue de Tisza en 1940 liez szükséges rőzse termelése okából — fejesfa üzemmódban kezelnek. A fejesfákról a rőzse kitermelése, kihordása és feldolgozása, valamint kazalba rakása ma már, a mezőgazdasági munkaerőhiány miatt nehézségekbe ütközik. De gazdaságtalan is, mert 10 000 hektárnyi erdőterületet fordítanak így az országban a védekezésnél tönkremenő fűz-rőzse termelésére ahelyett, hogy e terület hozamát erdőgazdasági módszerekkel, kifizetődő fajtamegválasztással sokkal jövedelmezőbben hasznosítanák. Az árvíz alatti rőzsevédekezéssel kapcsolatos munkák jelentős kétkezi munkaerő alkalmazását kívánja meg, és ezt a munkaerő kapacitást jórészt a termelő munkából vonják el. Nem igen tudunk példát arra, hogy hullámverés okozta meghibásodás miatt a fő árvédelmi vonal elszakadt volna. Azonban a hullámvédekezés nagy viharok alkalmával előálló anyagigénye az árvízvédekezési anyagszállítások kapacitását erősen lefoglalja. Ugyanekkor a meghibásodott töltéskoronán — amelyen ez idő szerint a szállítások legnagyobb része folyik — a szállítási áteresztő képesség lecsökkenhet. Ha egyidejűleg ugyanezen a töltésszakaszon még egyéb védekezési okból is — pl. buzgárelfogás, mentett oldali rézsűmegtámasztás stb. — nagy szállítási igényű kritikus helyzet alakul ki, és ebből katasztrófa történik, akkor az előidéző okai között nyilvánvalóan a hullámzás is számottevően szerepelhet.