Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Jolánkai Gyula: Az árvédelmi töltéserősítések egyes kérdései

Az árvédelmi töltéserősítések 217 csak katasztrofális — tehát igen szélső esetben előforduló — nagy árvizek esetén következhessék be. Az I. táblázat felsorolja a magyarországi tapasztalatok szerint előforduló gátszakadás} okokat és ezekből elkülöníti a hirtelen előálló gátszakadások eseteit. A hatékony töltéserősítés kritériumainak megállapítása okából szükséges a táblázatban felsorolt gátszakadási okokkal részletesebben is foglalkozni. a) A féreglyuk mint a gátszakadás oka A féreglyuk gátszakadást okozó szerepét az I. táblázat A részének megjegyzés rovata írja le. A továbbiakban az egyéb veszélyt jelentő tulajdonságairól kell beszélni. Míg a töltés egyéb hibáit az árvíz alatti észlelések jól meghatározzák és ezért kijavításukra preventív módon van lehetőség, addig a féreglyukak folytonosan újból keletkeznek, és jelenlétük árvízkor meglepetésszerűen, úgyszólván bárhol megmutatkozhat, ezért preventív kijavításuknak nincs meg az általános lehetősége. Ez az árvízvédekezők számára kellemetlen bizonytalanság, amely a rohanó technikai fejlődés korában az idejét múlta elmaradottság bélyegét is magán viseli. Lényeges anyagi természetű akadálya nincs e veszély kiküszöbölésének, erre a töltéserősítés módjának megválasztása kínál lehetőséget. Ha az árvédelmi töltésbe olyan elem épülne be, amelyet a férgek átfúrni nem tudnak, akkor a féreglyuk a gátszakadások lehetséges okai közül törölhető lenne. Féreglyukakból a múltban súlyos károkat okozó gátszakadások keletkeztek. Az 1956. évi dunai jeges árvíz alkalmával 52 gátszakadás volt, s ezek számottevő része féreglyukból származott. Mint konkrét eset, ilyen volt többek között a donibori gátszakadás, amely a mentett oldali rézsűn mutatkozó vízkitörésből erupciószerűen kifejlődve percek alatt következett be. Ugyanekkor a Duna bal partján Baja felett is néhány gátszakadás oka a gátkoronát megközelítő árvízszin hatására hirtelen tömegesen előbukkanó féreglyuk-csurgás volt, amelyeket nagy számuk miatt eltömni nem lehetett. A lyukak nagy száma abból is keletkezett, hogy a rágcsálók a töltéstest átázásával lépést tartva a töltés testében feljebb vonulnak.

4 Amikor az árvízszint meghaladja a töltéskoronát, és a víz kezd azon átbukni, a féreglyukak is szerepet játszhatnak a bekövetkező szakadás kifejlődésében, mert a töltéskorona közeli féreglyukak kibővülése, és ezt követő beszakadása határozhatja meg a legtöbb esetben azt a helyet, ahol a gátszakadás keletkezik. Ebből következőleg féreglyukak ellen védettséget nyújtó építési mód esetén a töltés rövid ideig tartó és kisebb mértékű (5 — 10 cm-es) meghágása még nem is okozna gátszakadást, ha egyéb okok ezt elő nem idéznék. Heves vízjárású vízfolyások mentén, vagy jégtorlaszok okozta rövid ideig tartó duzzasztott vízszinek esetén a jó karban tartott és féreglyukak ellen védett töltésszakadás nélkül tud átélni egy kismértékű meghágást.. b) A töltésmeghágás mint a szakadás oka és a ,,biztonsági magasság" mai mértékének és használatának kritikája Árvédelmi töltéseket, a hazai gyakorlat szerint, a „mértékadó árvízszintre" építik ki. Mértékadó árvízszinnek a helyileg észlelt (vagy gátszakadás esetén számított) legnagyobb vízszint tekintik. À töltés koronáját a mértékadó árvízszin ' L. Ihrig D.: Az 1956. évi dunai jeges árvíz. Vízügyi Közlemények 1956/4 füzet.