Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Bulgária öntözései

200 8. ábra. Felületi öntözésnél használatos önműködő hidráns vázlata Рис. 8. Схема автоматического гидранта

, применяемого для поверхностного оротения Abb. 8 Skizze des bei Oberflächenbewässerung iibltchen automatischen Hydrantes Gábri Mihály szín alatt. A helyszíni vizsgálatok művelés alatt álló területen azt mutatták, hogy 2 m talajfelszín fölötti túlnyomás mellett az összes csövek 90%-a talajminőségtől függően 1 — 10 percen belül önműködően elfoglalta felszín fölötti helyét. A maradék 10% a munkások csekély beavatkozását igényelte. A vízellátás leáll, ha minden felszálló cső felső helyzetbe kerül. A csőfedő sapkákat lecsavarják és T alakú műanyag szerelvénydarabokkal cserélik ki, melyeken át két szomszédos barázdába folyhat a víz. Sávos öntözésnél a T idom helyett más vízosztó idomot alkalmaznak. Az öntözési idény végén ismét a sapkát teszik a vízosztó szerelvények helyébe, s a felszálló csöveket 1—8 kg-os kézi erővel átlag 10 másodperc alatt a földbe visszanyomják. A tapasztalat azt mutatta, hogy a műanyag csövek a talaj kémiai hatásával szemben sokkal ellenállóbbak, mint a gumicsövek. Teljesen beépített hálózatú felületi öntözésnél, 2—3 m-nél nem nagyobb nyomás mellett alkalmaztak vasalatlan beton és nem szabványos azbesztcement csöveket is. Sem a hajlítható (beszerelendő), sem az önműködően felszálló csövek esetén nincs veszély az eltömődésre. A barázda hosszától függően a berendezés beruházási költsége az alábbi : 300-400 m hossznál mintegy 400-500 Leva 200 m hossznál mintegy 700—800 Leva A kézi szerelésű megoldásnál egy munkás, napi 8 óra munkaidő mellett, 3—4,5 ha-t öntöz meg. ."». A legnagyobb öntözőrendszerek áttekintése Az ország öntözőműveinek építése minden mezőgazdasági övezetben egyenletesen folyik. Összesen 83 nagy öntözőrendszer létesült, melyek közül az öntözött terület évenként 40 000 ha-ral növekszik. Az öntözésre berendezett területek 64%-a nagy állami rendszerekhez tartozik. A legnagyobb állami rendszerekről az alábbiak adnak vázlatos áttekintést (9. ábra). 1. A VIDIN-öntözőrendszer a nagy Duna-kanyarban fekszik. Klímája kontinentális : átlag 566 mm/év a csapadék. Felszíne dombos, terraszos, töredezett, az öntözött terület lejtése 3—5%. Talaja: meszes-réti, meszes csernozjom, homokos üledék. 3—5 m magas gát védi a Duna áradásaitól. Erőteljesen lecsapoló rendszere van, három darab, összesen 7,75 m

3/s (H — 5—7 m) átemelő kapacitású szivattyúteleppel. A 27 513 ha öntözött területből 17 040 ha-on felületi, a többin esőszerű öntözés folyik, összesen három terraszon. A legalsó és legfelső terraszon esőszerű, a