Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához

Vízminőségi értékelés 185 VI. táblázat Dél-pesti szennyvíztisztító telep vizsgálata olajlebontási hatásfokra Table G. Testing the South-Pest treatment plant for oil removal efficiency Tabelle 0 Untersuchung der Abtvasserkläranlage von Siid-Pest bezüglich des Ülabbau-Wirkungsgrades ban vannak, de irodalmi adatokra támaszkodva és elfogadva vezérfonalként a 85%-os összbiológiai hatásfok kívánalmat elég jól meg tudjuk azokat becsülni (1. VIII. táblázatot és 10. ábrát) [1]. A VII. táblázatban állítottuk össze az összes fenti szennyezőnél várható tisztítási hatásfokot és az ilyenértelmű tisztítás után, a napi 1,5 millió m

3 szennyvíz okozta koncentrációnövekedést a Dunában. E szerint a CCl

4-extraktban mért maradó (tisztított szennyvízben levő) zsírés olajszennyezés következtében 26%-os töménységi növekedés áll elő a Dunában szóban forgó vízminőségi paraméternél. Ammóniánál ugyanez a növekmény 27%, detergensnél 15,6%. Mindez természetesen teljes elkeveredés után értendő. A 3. és 4. ábrák tanulmányozása alapján azt látjuk, hogy Rajka és Mohács között a kb. 400 km folyási hosszon a fenti paraméterek természetes csökkenése — az elmúlt évek középértékei alapján — CCl

4-extraktra 36%, NHJ-re 30%, ANAdetergensre 31% volt. Budapest alatt az országhatárig kb. 200 km távolság áll rendelkezésre. A fenti mérések (1. 3. és 4. ábrákat) időszakában azonban Budapestről a 7 V. táblázat tanúsága szerint fenti szennyezőkből 72,1, 37,5, illetve 1,81 jutott naponta a Dunába, tehát a koncentráció növekedés 800 m

3/sec vízhozam mellett 0,93, 0,48, illetve 0,023 g/m

3 volt. Ehhez járul még a Budapest feletti (Vág, Garam, Nyitra) terhelés, melynek számadatai (vö. II. táblázattal) sajnos nem ismeretesek. Feltehető tehát, hogy a 3. és 4. ábrákból fent kiértékelt százalékos csökkenések többszöröse történik valójában, és így a VII. táblázat legalsó sorában szereplő koncentrációnövekedések kiküszöböléséhez szükséges öntisztító kapacitás rendelkezésre áll. Végül külön kell szólnunk a vízgőzzel illó fenolokról. Amint a VII. táblázatbíú kitűnik, itt a tisztított szennyvízből származó várható dunai koncentráció-növekedés 129%. A 3. ábra alapján és fentiekben vázolt becslési eljárás figyelembevételével ugyan itt is feltételezhető a szennyezésnövekedés kiküszöbölése a déli Olajtartalom (СС1, extrakt) Mintavétel napja nyers szennyvízben ülepített szennyvízben Biológiailag tisztított szennyvízben * mg/l 1969. V. 9. 28,2 10,8 2,0 V. 23. 31,6 23,2 4,3 V. 30. 25,6 23,0 2,7 VI. 5. 31,0 21,4 3,4 VI. 27. 18,5 5,0 1,1 VII. 4. 23,1 9,9 0,7 VII. 11. 26,5 14,5 3,8 VII. 18. 31,8 12,9 3,7 Min.: 18,5 5,0 0,7 Max.: 31,8 24,4 4,3 Átl. : 27,1 15,5 2,6 Átlagos hatásfok, % — 43 90 A BOIj-re vetített hatásfok kb. 85%