Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

98 Varga József Ennek megfelelő jelentést adunk a Phjm jeleknek is az ipari elosztó művek esetében. Képezzük a Khjm — Khj(m— l)=zlKhjm, illetve a Phjm — Phj(m — 1) — =JPhjm; m=l, 2... differenciákat, és a w változó indexeit egyeztessük. Ha pl. w" = 0, akkor nem bővítjük az elosztó művet, w"=l esetében viszont /IKhjm-mel bővítjük a Khj(m—1) kapacitást. Ezek után megfogalmazhatjuk az elosztó művekre vonatkozó feltételeinket: a) kommunális vízre: 222A RKvjp.z"+u8aq=^ 2 ^Khjm-w"; V j p h j m j = l, 2, 3; h=l, 2, ahol u az elosztó művek tartalék kapacitásait jelöli. A fokozatos kiépítés műszaki-gazdasági feltételét, hogy tudniillik magasabb kapacitásszint nem előzhet meg alacsonyabbat, illetve „lépcsőfok" nem maradhat ki, egy újabb feltételcsoporttal biztosíthatjuk, mégpedig: wKhj(m — 1) s: wKhjm, j = l, 2, 3; és m=2, 3 Teljesen hasonló feltételek vonatkoznak az ipari elosztó művekre is, ezért eltekinthetünk leírásuktól. A mezőgazdasági víz elosztó műveit regionális forrás esetén a főcsatorna változatai szerint célszerű méretezni, mert itt „központi" gyűjtésre valószínű nem kerül sor. Ha egy főcsatorna p-edik változata Д RGcpj m

3/np vizet szállíthat a h h fejlesztési körzet öntözővíz (halastó) igényének kielégítésére, akkor az elosztó mű kapacitását is ennek feleltetjük meg (ha központi elosztásra kerül sor, ugyanolyan mérlegek szükségesek, mint 8a). A lokális elosztó művek egy-egy települést láthatnak el és lokális forrásokra épülnek. A kapacitásokat tehát célszerű lehet egyeztetni. Mégpedig a kommunális és ipari elosztó művekét a tisztító művek, a mezőgazdaságiakét pedig a vízkivételi művek kapacitásával. 9. A vízellátás komplex fejlesztését valamely régióban az aktuális igények határozzák meg általában, amiket társadalmi célokból vezettünk le. A mezőgazdasági víz tekintetében az aktuális igényt eddig az összes igénnyel helyettesítettük. Ennek aktuális részét az országos távlati terv területi bontása határozhatja meg. Tegyük fel, hogy ez a bontás Q hektár nagyságú terület öntözését tekinti célkitűzésnek az adott régió esetében az ötvenedik év végére. Ez a Q hektár átlagos víznormával számolva V m

3/np teljesítőképességű vízhasználati rendszer kiépítését engedi meg. Ennek megfelelően kell korlátoznunk a főcsatornák és lokális mezőgazdasági vízkivételek együttes kapacitását, azaz: 2 2 2 2 л RGcpj -x" + Z 2 2 MIOrkj -x'^V. с p j h h г к j A matematikai modell még további feltételekkel is bővíthető, pl. pénzügyi mérlegek, a régió speciális helyzetét kifejező egyenletek, szelektívebb minőségi kikötések stb. Ezek közül a pénzügyi mérlegekről ejtsünk néhány szót.