Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről
A regionális vízellátó rendszerek 89 nyomósabb érvek szólnak a gazdasági fejlődés és az általa generált árarányok determinisztikus viszonya, mint más állapota mellett. A tőkés monopóliumok cs az állam persze sok olyan torzító hatást vihetnek az árakba, amik a szocialista társadalomtól, céljaikban idegenek. Ezek kiszűrését meg kell oldani, bár nem látszik könnyű feladatnak. Értékelő munkánkban tehát a következőkre „támaszkodhatunk". Al. Kétcsatornás árak 1970-re. A2. Előrebecsült árak 1985-re. A3. Nyugat-európai tőkés országok „tisztított" árarányai 1970-re. A4. A legfejlettebb tőkés országok „tisztított" árarányai, 1970-re. A5. Világpiaci árak „tisztított' arányai 1970-re. A felsorolt rendszerek számunkra szükséges részét kikeli dolgoztatni. Ezzel az árprobléma rendezése még korántsem teljes. Nem rögzítjük ugyanis a tervezési periódusokon belül a beruházások szűkebb időintervallumait, mert a beruházások időbeli eloszlását illetően egyenletességet tételezünk fel. Ez szükségessé teszi az árközepekkel való számolást. A lehetséges vízellátó rendszerek anyagi értékeléséhez tehát a következő három információrendszert hasznájuk fel: 1970-1985 1985-2000 2000-2020 Aritmetikai átlagok: Al, A3 A3, A4 A4, A5 Az A2 adatokat párhuzamos becslére használjuk. Az árszínvonal változá-sait (azonos arányok mellett) figyelmen kívül hagyjuk. Szeretném az árakkal kapcsolatban hangsúlyozni, hogy nem azt tételeztem fel, miszerint gazdasági fejlettségünk egyes fázisaiban a tőkés államok mai gazdasági szerkezetével analóg gazdaságunk lesz, hanem csak azt, hogy árrendszerünk főbb arányai tendenciálisan hasonlók lesznek. így támpontot nyerünk az 1970-re számolt kétcsatornás árak arányainak a feltételezett árrendszerek alapján való korrigálására, és az így nyert árbázisokon értékelhetjük a lehetséges vízellátó rendszerek, egyes tervezési periódusokban aktuális szeleteit olyan részletezésben, ahogyan korábban megadtuk az aggregátumokat. 1.2. Az ,,építő kockák" költségei A lehetséges vízellátó rendszereket, mint az addigi fejtegetéseinkből kitűnik, elemiből szándékozunk összekombinálni. Foglaljuk össze ezeket az elemeket az V. táblázatban. Az eddigiekben nem szóltunk arról, hogy a vízkivételi és tisztító művek egyes kapacitás szintjei az első, második vagy harmadik periódusban megvalósítva nem azonosak. Megkülönbözteti őket egymástól az alkalmazott árbázis. Ez vonatkozik az elosztó és szállító művekre is, amiket az aktuális igényekkel való közvetlen kapcsolatuk miatt már eddig is megkülönböztettünk. A lehetséges vízellátó rendszerek költségeit az „építő kockák" kumulált költségei határozzák meg. Tekintsük elsőként a beruházási költségeket. Arról természetesen szó sem lehet, hogy ezeket a költségeket a konkrét régió egijedi műszak tervdokumentációi alapján kalkuláljuk. A lehetséges változatok nagy száma olyan
