Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

A regionális vízellátó rendszerek 87 Az alapok megváltozása nemcsak az árszínvonalra, hanem az árak arányaira is hat. A ma érvényes árak arányai 50 év alatt beláthatatlan módon átrendeződhetnek. A hosszú távra tervező ezért úgy tűnik, fix árakra nem építhet. Lehet persze azt kérdezni, mit tennénk, ha ma kellene megoldani a következő 50 év vízügyi, beruházási feladatait. A számítások érdekes eredményeket hozhatnának, de a ma optimális változat egy 30—50 évvel későbbi árarány rendszerben, melyben finanszírozása történne, esetleg teljesen megváltozna (pl. építésigényes változat helyett gépigényes változat lépne előtérbe stb.). Ilyen változásokra pusztán az árszínvonal növekedése esetén nem számíthatunk. Jelenlegi árrendszerünk használata ellen közvetlen okok is szólnak. Ilyen ok többek között az is, hogy jelenlegi árrendszerünk bizonyos átrendeződés stádiumában van. Egyes árak szabadon mozognak a nyereség orientált vállalati érdekek és más árak begyűrűző hatása alatt. Vannak fix árak is, amelyek már feszülnek költségképző elemeik emelkedő tételei miatt és vállalati jövedelempolitikai problémák hordozói, így hosszú távon nem látszanak tarthatóknak. Ezek az ármozgások érintik az árarányokat a gazdasági fejlettség „változatlan" szintje mellett. A távlati tervező olyan árrendszert tudna jól használni, melyben kifejezésre jut a munka társadalmi nyilvántartása, ösztönzés a hatékony, ésszerű munkaráfordításokra és a munka társadalmi szükségleteknek megfelelő elosztása, ahogyan Ivronrod

2

2 az árak funkcióit meghatározta. A jelzett funkciókat kielégítő árrendszer megalkotása és hosszú távú előrejelzése nehéz vállalkozásnak számít. Sok kutató fáradozott az elmúlt években és napjainkban is a magyar árproblémák tisztázásán és a megfelelő árrendszer képzésére használható módszertan kidolgozásán.

2

3 Említésre méltók Ganczer Sándor és Ilácz László „ártípus modell"-jei.

2

4 Tízek közül is kiemelhető az úgynevezett kétcsatornás ármodell. Ez a modell az ÁKM-et használja fel olyan árindexek meghatározására, melyek az anyagi termelés ágazataiban lekötött eszközérték és a kifejtett élő munka alapján kalkulált, ágazattól független arányú társadalmi tiszta jövedelmet hordoznak olyan anyagi, ráfordítási alap felett, melyet ugyanezen indexekkel tételesen átértékelnek. Az így számított árindexek alkalmasak az árak átszámítására. Az ilyen modifikált árak betölthetik az „árcentrum" szerepét, mert csaknem mentesek az állam és piac áreltérítő manipulációitól. Ezek az árcentrumok azonban nem stabilak az időben. Az ágazatok strukturális változása, az infrastruktúra fejlődése, az automatizálási folyamat dinamikusan hat ezek alakulására. H hatások hosszú távú előrebecslésére vonatkozó kutatások folynak az Országos Anyag és Árhivatal, valamint az INFELOR Rendszertechnikai Vállalat együttműködésében. Az eddig napvilágot látott munkaanyagok biztató előrehaladásról szólnak.

2

5 Ügy tűnik, hogy ezekre az eredményekre számíhatunk a lehetséges vízellátó rendszerek 1970—1985 között realizálható részének az értékelésénél. A további periódusokban szóbajöhető árakat illetően a gazdasági fejlettség és az árarányok összefüggése alapján kíséreljük meg támpontok keresését. 2

2 Kronrod: Értéktörvény a szocializmusban. К. Л. K. 1970. Ganczer Sándor: Arszámítások modern matematikai módszerekkel. Kandidátusi értekezés. 19f»'2. 2

4 Ártípus számítások: Összefoglaló előadás az ОТ gazdaságmatematikai szemináriumán. 1908. Jiitcz László. 2'

J Az ártervezés ökonometriai modelljének munkaanvagai I -VI. Országos Anvag és Árhivatal és INFELOR Rendszertechnikai Vállalat. Sokszorosítás. 197(1—1971.