Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel
64 Sebestyén—Stvrteczky—Szabó— Verba 4. ábra. A kavitációs zóna relatív szélessége (b/l), és a kavitációs üreg relatív szélessége (y max/R ) 2 a kavitációs szám (a) függvényében 10] szerint l = mérési eredmények, 2= „Slralil" modell szerint számított görbe 3=Riabouchinsky-modell szerint számított görbe Fig. 4. La largeur relative du secteur de cavitation (b/l), et la largeur relative de la cavité de cavitation ( Утах /R) 2s en fonction du chiffre de cavitation (a) selon [6]. 1—Les résultats de mesurage. 2 = La courbe, calculée selon le modèle « Stahl ». 3 = =La courbe, calculée selon le modèle « Riabouchinsky » Abb. 4. Relative Breite (b/l) der Kavitationszone und relative Breite ( Птах/ H ) 2 der Kavitalionshöhle in Funktion der Kavitationszahl (er) nach [6] 1 = Messergebnisse, 2 = die nach dem „Strahlmodell" berechnete Kurve, 3 = die nach dem „Riabouchinsky-modell" berechnete Kurve soknak a köre, amelyek elméleti meggondolások és matematikai levezetések eredményeként írnak fel összefüggést а X és a között. A továbbiakban a vonatkozó irodalomból néhány konkrét eredményt is idézünk, főleg azért, hogy eme összefüggés általános érvényére utalhassunk. Eisenberg [6] behatóan vizsgálta a kavitációs állapot és a kavitációs szám közötti összefüggést. Vizsgálatainak egyik eredményét mutatja be a 4. ábrán 2 az 1., 2. és 3. jelű görbe, mely összehasonlítást ad a mérési eredmények és két matematikai modellnek megfelelő érték között. Szárnyprofilokkal végzett kavitációs kísérleti vizsgálatoknál Numachi [7] egyértelmű összefüggést talált a profilon kialakuló kavitációs zóna hossza és a kavitációs szám között. Ugyancsak hasonló eredményeket közöltek Saito és munkatársai [8] Clark Y tip. szárnyprofilokkal végzett széles körű kavitációs vizsgálataiknál. Grivnin, Slemenzon és Edei (9) kavitációs vizsgálatainak — amelyet szimmetrikus NACA profilokkal végeztek — eredményeiből egyet az 5. ábrán mutatunk be. A vizsgálatok hidrodinamikus csatornában folytak. Az áramlási sebesség 7 — 15 m/s között, a víz levegő tartalma 0,2—2% között változott. A 6. ábra Pawlak [10] vizsgálatainak eredményeit mutatja be, amelyet szivattyú járókerék-lapáton fejlődő kavitáció mértéke és a kavitációs szám közötti összefüggés meghatározására végzett. A kavitációs állapot és a kavitációs szám közötti összefüggés általánosíthatósága szempontjából fontosak Steiler [11] kísérleti vizsgálatainak eredményei, amelyeket a 7. és a 8. ábrákon mutatunk be. Acosta és Flollcmder [12] az axiális átömlésű csavar járókerékben fellépő kavitációs 2 Л hivatkozott ábrákon а hivatkozott szerzők által használt jelöléseket változatlanul hagytuk.
