Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel
74 Sebestyén— Stvrteczky—Szabó— Verba A következőkben a kavitációs zóna hosszúságának dimenzió nélkül felírt értékét nevezzük a kavitáció mértékének. (1) a ahol l z a kavitációs zóna jellemző mérete (hossza, szélessége) és a a kavitációt keltő test jellemző mérete (pl. körhengernél az átmérő). Szélső értékei A = 0, azaz a kavitációmentes áramlás esete, és A = «> az áramlási rendszer blocking állapota, amely elvileg a végtelenbe nyúló kavitációs zónát jelenti. A kavitáció mértéke a kavitációra egyértelmű információt tartalmaz, és mint erre a továbbiakban utalni fogunk, szoros kapcsolatban van az egyéb kavitációs állapotjelzőkkel. A szivattyúkkal kapcsolatban a kavitációs állapotot három nagy csoportra oszthatjuk: 1. A kavilációmentes tízem, amikor kavitáció nem lép fel a szivattyúban. 2. Fizikai kavitációnak nevezzük az olyan kavitációs állapotot, amely a szivattyú üzemét még nem befolyásolja, tehát nem módosítja a jelleggörbét és nem csökkenti a szivattyú élettartamát, nem okoz az üzemben megengedhetetlen rezgést. 3. Technikai kavitációnak nevezzük azt a kavitációs állapotot, amely már befolyásolja a szivattyú üzemét. Ez a felosztás a kavitációt a szivattyú üzeme szemszögéből nézi. Nyilvánvaló, hogy néhány mikron méretű buborék jelenléte a szivattyú üzemét nem befolyásolja, és így a fizikai kavitációs állapot az üzem szempontjából kavitációmentes üzemnek tekinthető. Ebből a szemszögből nézve a kavitációt, a kutatás legfontosabb megoldandó problémája a fizikai és technikai kavitáció határának megállapítása. b) A kavitációs szám A hidrodinamikus rendszerek kavitációs áramlási viszonyainak jellemzésére általánosan elfogadottnak tekinthető a Thoma-féle kavitációs szám használata, bár olykor a kavitációs szám formájával és értelmezésével is lehet találkozni. A Thoma-féle szám: P-P r /9, Щё' ( ) Az összefüggésben: p a statikus nyomás a zavartalan áramlásban vagy a referencia pontban p v az adott folyadékhőmérséklethez tartozó telített gőz nyomása q a folyadék sűrűsége, és V a zavartalan áramlás sebessége.
