Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Sebestyén Gyula-Stvrteczky Ferenc-Szabó Ákos-Verba Attila: Szivattyúban fellépő kavitáció vizsgálata direkt és indirekt módszerekkel

SZIVATTYÚBAN FELLÉPŐ KAVITÁCIŐ VIZSGÁLATA DIREKT ÉS INDIREKT MÓDSZERREL DR. SEBESTYÉN GYULA, STVBTECZKY FEBENC, SZABÓ ÁKOS ÉS DR. VERBA ATTILA

1 Kedvezőtlen üzemi viszonyok miatt a szivattyúk, turbinák gyakran kavitációs üzemállapotban dolgoznak. Erre a tényre az hívja fel a figyelmet, hogy a gép teljesítményjellemzői előnytelenül megváltoznak, a gépek, gépcsoportok járása nyugtalanná válik, a rezgések növekednek, a zajszint megnő. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen összefüggés áll fenn az üzemet kísérő kellemetlen jelenségek és a kavitációs állapot között, hosszú ideig választ adni csak ott lehetett, ahol mód volt a gépben lezajló kavitációs áramlási viszonyok vizuális megfigyelésére. Az utóbbi évtizedben mind több próbálkozás volt a vizuális megfigyelés elől elzárt helyen keletkező kavitációnak valamilyen indirekt mérési adattal való jellemzésére. Л kutatók megállapították, hogy a zaj erőssége jellemzi a kavitációt, de hiányoztak az összefüggések a kavitációs állapot, a kavitációt hidraulikailag egyértelműen kifejező paraméter, a kavitációs szám, illetve a kavitációs állapot és a zajszint vagy gyorsulásszint között. Az utóbbi évek kutatási eredményei megerősítették, hogy a kavitáció megfigyelése, mértékének akusztikai és rezgésmérési módszerekkel való meghatározása jól járható útnak ígérkezik. A következőkben a szerzők a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszékén folytatott ez irányú kutatómunka [1], [2], [3], [4] újabb eredményeit ismertetik. A vizsgálatok a Vízgépek Tanszéke BS-típusú nyitott rendszerű szivattyú mérőberendezésén folytak, amelynek vázlatát az 1. ábra mutatja bc. A szivattyú (P) előlapja a vizuális megfigyeléshez és a fényképezésre plexiből készült. A vízmennyiség és a nyomások szabályozásához a szívó és a nyonió vezetékbe félautomatikus fojtószerv került beépítésre (V, és V

2). A szállított vízmennyiség mérése Venturi-mérővel (M) történt. A szívóoldali nyomás mérése egycsöves, higanyos manométerrel (D,), a szállítómagasság mérése differenciálba kötött egycsöves higanyos manométerrel (D„), illetve a nyomócsőben uralkodó nyomásé, dobozos manométerrel (D

3) történt. A szivattyú — a teljesítményméréshez — egyenáramú mérlegmotorral volt egybeépítve. Â fordulatszámméréshez DISA impulzusszámlálót (K) használtunk. Kavitációs vizsgálatainkat n = 2000, 3000 és 4000/min fordulatszámon végeztük. A fordulatszám-ingadozás a mérések An során —< 0,1% volt. n 1 Dr. Sebestyén Gyula gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Stvrteczky Ferenc gépészmérnök, Szabó Ákos gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek t anszéke és dr. Verba Attila gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyipari Géptan Tanszéke munkatársai. Szerzők tanulmányát, mely a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszékén folytatott kísérletek eredményeit ismertéti, a Vízügyi Közlemények két részben közli. A tanulmány 1. BÉS'/.-e a szivattyúban fellépő kavitációval és vizsgálatának módszerével foglalkozik, míg a 11. BÉSZ, mely a Közlemények következő 1972/2. füzetében jelenik meg, az I. KÉSZ folytatásaként a szivattyúk "vizsgálatának eredményeit adja.