Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Bogárdi István: Árvédelmi töltések védőképessége szélnek kitett széles hullámterű folyókon

52 Bogárdi István gének helyes megállapításához komplex, több tudományág eredményeit alkalmazó elemző vizsgálatot kell végrehajtanunk. A különböző hatásokat külön-külön vizsgáljuk, de a cél minden esetben azonos: megkonstruálni időbeli valószínűségi eloszlásfüggvényüket. A következőkben példaként a hullámzás szempontjából mértékadó védőképesség meghatározását mutatjuk be. A hullámzás szempontjából mértékadó védőképesség (e

4) A tiszai árvízvédekezők ősi ellensége a hullámzás. A feljegyzésekben egyremásra hivatkoznak olyan szélviharokra, amelynek hatására fellépő hullámzás elmosta a töltést, vagy legalábbis olyan kritikus helyzetet teremtett, hogy csak megfeszített erővel sikerült a szakadást elkerülni. 1879-ben például a tiszai fővédvonal szakadása után a lokalizációs vonalként működő vasúti töltésen nyúlgátakkal még négy napig sikeresen védekeztek. Március 11-én éjjel azonban olyan szélvihar lépett fel, hogy a hullámzás elhabolta a töltést és a víz elárasztotta Szegedet. Az irodalomból ismeretes, hogy az 1941. évi tiszai árvíz is azért volt kritikus, mert kivételesen magas hullámok támadták a töltést [5]. Az 1970. évi árvíz során is hosszú kilométereken védekeztek hullámverés ellen, bár az időjárás kedvezett és az árvíz rendkívül hosszú ideje alatt nem keletkeztek szélsőséges hullámok. Természetes ugyanakkor, hogy rendkívül magas árvízszint és hullámzás együttes valószínűsége fokozottan kisebb. A kérdés tisztázásához a vizsgált „/"' minta keresztszelvényben а Л

х árvízszinthez hozzáadódó h

m hullámhatás együttes /г

4 magasságát elemezzük (2. ábra). A h

m összetevődik a szél hatására létrejövő hullám magasságából, valamint rézsűre való felfutásából. Minden minta keresztszelvényben a töltés méretei, anyaga szerint előzetesen felvehetjük a még éppen megengedhető /г

4 vízszint felső határát (Л

4). Feladatunk a h

4 értéknek, mint valószínűségi változónak eloszlás-függvénvét meghatározni: F(/

Í

4)=F(/2

1+/

i

m) Ismerjük az évi legnagyobb vízállások, /г

4 eloszlásfüggvényét, G(x). Ez az eloszlásfüggvény hazai viszonyaink között normál, vagy gamma-típusú és a korábbi vizsgálatok alapján a jellemző vízmércékre rendelkezésre áll. Első lépésként meg kell határoznunk a h

m hullámhatás F

m(x) eloszlásfüggvényét. A hullámhatás (h

m) számítására az irodalomban számos eljárás, képlet található. Az alapösszefüggés a következő: hm

t,=Kctj,Dij,p

tj, tg a, cosß) (1) tehát a 3. ábra jelölései szerint a ,,/" keresztszelvényben, „i" irányú szél hatására kialakuló hullámhatás (h) függ a megfelelő meghajtási hossztól (D), szélsebességtől 2. ábra. Az árvízszinthez hozzáadódó hullámhatás a töltés keresztszelvényében Рис. 2. Влияние волны в поперечном сечении дамбы, дополняющее поводочный горизонт Fig. 2. Wave action superimposed on flood level in the levee cross-section