Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Csuka József: Hálótechnikai módszerek alkalmazása a vízépítésben

Hálótechnikai módszerek 39 böztetése érdekében, amikor csak a tevékenység befejezésének előfeltételét kívánják meg, az ezt követő tevékenység megkezdéséhez nulla időtartamú látszattevékenységet iktatnak közbe. Az események az egyes tevékenységek befejező, illetőleg más események kiindulási pontjai. Az eseménynek nincs időtartama, hanem csak bekövetkezési időpontja van. A terv tehát eseményekből és tevékenységekből tevődik össze, amelyek között részben sorrendi, következési kötöttségek állnak fenn. Matematikailag ez úgy mondható, hogy a terv az események és tevékenységek részben rendezett halmaza; éppen ezért irányított hálóval — hálódiagrammal — ábrázolható. Erre az eredményre támaszkodva a tervezési munka második szakaszában kerül sor az időtervezésre. Az eseményeket sorszámmal (0,1.. .i, j, ... rí), a tevékenységeket a kezdő és végső esemény sorszámpárjával (pl: T

1>

3), általánosan Tij-vel jelölik, amelyik az i eseményben kezdődő és ./-eseményben végződő tevékenységet jelent. Az időtervezésnek az a célja, hogy az egyes tevékenységek és az egész feladat végrehajtásának időtartamát, befejezési határidejét, valamint a kritikus tevékenységeket és az időtartalékokat határozza meg. Azok a kritikus tevékenységek, amely tevékenységeknél bekövetkező legkisebb késedelem is az egész háló határidőkésését, azaz, a létesítmény átadási határidejét késlelteti. A hálóban a leghosszabb — a legnagyobb időtartammal rendelkező — ulat kritikus útnak nevezik. Mindazok a tevékenységek — részfeladatok — amelyek ezen az úton fekszenek — kritikusak, mivel ez esetben bekövetkező időeltolódás már kihat a létesítmény átadási határidejére. A kritikus tevékenységek időtartaléka nulla. Minden feladat végrehajtásához idő kell, ezért a hálótervezésnél minden tevékenységhez, minden egyes nyílhoz egy tetszőleges időegységben meghatározott időtartamot rendelnek. Ez az időtartam jelenti azt az időszükségletet, amely idő alatt az adott tevékenység befejezhető. A T, tevékenységhez szükséges időtartamot iji j jelöli. Attól függően, hogy az egyes tevékenységekhez meghatározott időtartam rendelhető, vagy az időtartam csak valószínűségi változónak tekinthető, — határozott időtartamú tervezést és — határozatlan időtartamú tervezést különböztethetünk meg. A határozott időtartamú tervezés matematikai eszköze a CP M (Critical Path Method) eljárás, a határozatlan időtartamú tervezés matematikai eszköze pedig a PERT (Program Evaluation and Review Technique) eljárás. A különböző módszereket természetesen különböző feladatok tervezésére használják fel, és egyben különböző következtetésekre adnak lehetőséget. A CPM eljárás elsősorban a vízgazdálkodás termelő jellegű tevékenységeinél (vízépítőipar) alkalmazható, amikor az ismétlődő tevékenységekre tapasztalati úton előre meghatározható a folyamatok normál időszükséglete. Normál időn a munkaterület nagyságának, az alkalmazandó technológiának stb.-nek a legjobban megfelelő szak- és segédmunkás, valamint gépi eszközök mennyisége és minősége mellett, a munka elvégzéséhez szükséges időintervallum nagyságát értik. Ez az időtartam azonban nem csak az egyes tevékenységekre fordítandó munkaidő-