Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

474 Fehér Ferenc lehet olyan talajcsövezési rendszert gazdaságosan kiépíteni, ahol a szivárgás döntő része a háromfázisú szivárgás lenne. Feltétlenül meg kell engednünk bizonyos ideig a két fázis (talaj, víz) létrejöttét. Ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy a kétfázisú állapot minél rövidebb ideig tartson. Ez a törekvés segített az összetett talajcsövezési rendszer kialakításában. Azokban a térrészekben, ahol kétfázisú szivárgási tételeztünk fel, elfogadtuk a Darcy-törvénvt. így lehetővé vált egy-egy térrész jellemzése egy fiktív szivárgási sebességgel. Feltételeztük, hogy a mozgás síkáramlás és permanens. Megvizsgáltuk, hogy a Dupuit-feltevés érvényesnek tekinthető-e. Egy Í = f(z) = F In sh nz/h (2) alakú leképző függvénnyel a valóságos és a képzetes síkon meghatároztuk a szivárgási úthosszakat, ezek arányából pedig a nyomásgradienst. Eredményeink azt bizonyították, hogy a számításba jöhető szivárgási terek mélység—szélesség arányai mellett a drénárokbeli nyomásgrádiens egységnyinek vehető, tehát az áramvonalak görbtiltségére nem kell tekintettel lennünk. 2. A hidraulikai modell leírása Hidraulikai modellnek a hidraulikai paraméterekkel jellemzett összetett talajcsövezési rendszert tekintjük (2. ábra). A felszínről a víz a szántott és mélylazított rétegbe szivárog, innen a réteg alatt kihúzott vakonddrénekbe jut. A vakonddrénckben az épített drének felé áramlik, majd a drénárkon átszivárogva kerül az épített 2. ábra. A hidraulikai modell részei, a = szimmetrikus és b = aszimmetrikus modell