Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Földgátak szivárgási ellenállása 407 Kétfajta talajmintát használtunk: egy durva honiokot (jele: A) és egy közepes finomságú homokot (jele: B). Ezen anyagok jellemző tulajdonságai a 4. ábrán láthatók. Ugyanazon geometriájú töltés három különböző méretű modelljét vizsgáltuk (3. ábra), mindkét talajminta alkalmazásával. A összefüggést illusztráló eredményeket a II. táblázatban tüntettük fel. 11. táblázat A különböző' méretű modellen kapott eredmények Változat H„ 1 L H a Q Változat H„ L a H [cm] [cm] [cm] [cm] [cm] [cm] [cmWcm] Durva 1 20 10 110 10 1,10 12,1 25,35 homok 2 40 20 220 20 1,10 12,1 27,90 3 00 30 330 30 1,10 12,1 29,00 Közép1 20 10 110 8 0,88 12,1 1,00 finom 2 10 20 220 10 0,88 12,1 1,31 homok 3 00 30 330 21 0,77 12,1 1,50 Ugyanazon töltésformánál úgy találtuk az előzetes résmodell kísérletnél, hogy — =0,37 [2]; annak a modellnek szélessége L = 33 cm volt. A homokmodellnél a ugyanerre a töltésformára — = 0,037 értéket kaptunk L = 330 cm szélesség esetén. így tehát a résmodellnél — /. = 0,37-33 = 12,21 és a homokmodellnél —L = ь. II ' ' II = 0,037-330=12,21. ami szemléletesen bizonyítja azt, hogy —L = const. II Mint ismeretes, a különböző szerzők néhány elméleti módszert adlak a töltéseken átszivárgó víz kilépési magasságának és a vízhozamnak a meghatározására [3]. Grisin módszerével kiszámítottuk az „a" és a ,,q" értékeit az A-2 változat esetére (II. táblázal) és az elméletileg számított, valamint a méréssel kapott eredmények összehasonlítása azt mutatta, hogy a ,,q" és az „a" értéke Gns m-el járással számítva 0,562, ill. 2,25; és méréssel 0,93, ill. 1,1. A kritikus magasság értékére ebben a kísérletsorozatban méréssel meghatározott adatokat a III. táblázatban közöljük. Ezeket az eredményeket egy log-log 5. ábra. A homokmodellben vizsgált töltés és altalaj geometriai jellemzői