Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Számitógép alkalmazása vízkormányzásra 465 mert folyamatos mérést biztosít és gyakorlatilag duzzasztást eredményező műtárgyat nem igényel (14. ábra). Az adó- és vevőfejet a csatorna burkolatában kiképzett kis vályúban helyezik el. A mérési mód vázlatát a lő. ábra mutatja. A mérés lényege az, hogy a kibocsátott ultrahangfrekvenciás jel „megérkezése" a vevőfejben alapvetően a víz áramlásának sebességétől függ. Az idő mérése megfelelő állandók figyelembevételével adja a víz sebességét. Az elektronikus rész egy tokozott kisszekrényben van és külön egységet képez az analógdigitál átalakító. A mérőhöz még külön helyi regisztráló is kapcsolható. (A gondos tervezésre jeiíemző, hogy a központi adatgyűjtés mellett legtöbb mérőhelyen helyi regisztrálást is alkalmaztak.) A jelátvitelt a központhoz közel fekvő mérőhelyekről kábelen, távolabbi pontokról URH-n és mikrohullámon oldották meg. A modern légkondicionált üzemirányító központban nagyteljesítményű antennák biztosítják az adatgyűjtést. A méréshelyek jeleit a központ automatikusan minden 5 percben „begyűjti" és rögzíti. Az üzemirányító mérnök a kijelzett értékeket ellenőrzi s megállapítja, hogy azok a betáplált programnak megfelelnek-e. A számítógépes automatikus irányítással a rendszerben az előírt vízszintet ±2 cm ingadozáson belül tudják tartani. A programtól eltérő értéknél vészjelzés ipari TV, amellyel a Tone duzzasztómű 15. ábra ségmérő Az ultrahangos vízsebesműködési vázlala. Jelölések: P, = adófej, P

2 = vevőfej, 1 és 2 = ultrahangküldő és -fogadó, 3 = = frekvenciakeltő, 4 = időmérő, 5 = = számláló, 6 = memóriaegység, 7 = = analóg-digitális átalakító, 8 = jeltovábbító, 9 = helyi adatröyzítő van. Az üzemirányítást szolgálja az állapotát lehet áttekinteni. Különleges zsilipnyitásnál hangosbeszélő riasztja a duzzasztómű alvizén tartózkodó horgászokat. A vízminőség ellenőrzésére a csillapító elosztó medencébe nagy hálóban 20 féle, összesen mintegy 3000 db halat helyeztek el. Halpusztulás esetén azonnal megteszik a megfelelő óvóintézkedést. :!. A beruházás és fenntartás költségei A Tone folyó komplex rendezése és hasznosítása ma Japán legnagyobb vízügyi beruházása. A teljes költség 157 400 millió Yen. Ezen belül a Tone csatornarendszer 19 345 millió Yen, ami 53,6 millió USA dollárnak felel meg. A költségek megoldása: Tone duzzasztó- és osztómű 6 300 millió Yen Akisage duzzasztómű 2 050 millió Yen Saitama és Ora csatornák 3 200 millió Yen Musaghi csatorna 5 750 millió Yen Asaka csatorna 2 045 millió Yen Összesen: 19 345 millió Yen A rendszert 5 év alatt építették. A Tone csatornarendszer számítógépes automatikájának teljes költsége 200 millió Yen, ami a teljes beruházásnak csak 1,02%-a. Az automatikát, beleértve a számítógépet is a Fujitsu cég szállította, amely a karbantartást is végzi. A szállító cég tanította be az üzemirányító mérnököket 6 hetes speciális programozott számítógép tanfolyamon. Az üzemirányítók egy éves gyakorlat után a rendszert teljes biztonsággal kezelik. Egy közülük, aki programozó tanfolyamon vett részt, a tervben lefektetett alapprogramokon kívül a gyakorlati igényeknek megfelelő újabb programokat is készít.