Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

SZÁMÍTÓGÉP ALKALMAZÁSA JAPÁNBAN KOMPLEX VÍZHASZNOSÍTÁSNÁL VÍZKORMÁNYZÁSBA

1 GKKENCSÉR ÁRPÁD és UHERECZKY LÁSZLÓ

2 Japánban ti Tone folyó vízgyűjtő területe a legnagyobb, mintegy 15 760 km

2. Öt megye, valamint a főváros, Tokió érdekelt a folyó vizének hasznosításában ( 1. ábra ). A folyó évi teljes vízmennyisége 13 milliárd m

3, és vízhozama rendkívül ingadozó. A legnagyobb és legkisebb vízhozam hányadosa 850. A folyó kb. 2000 m magas hegységben ered és már 322 km után a Csendes-óceánba torkollik. Ezért a tározásnak — az árvízi csúcsok csökkentési és a vízkészlet-gazdálkodás szempontjából — kiemelt jelentősége van. De Tokió vízigényének rohamos növekedése is, ami az ipar intenzív fejlesztésének és a lakosság nagymértékű koncentrálódásának a következménye, szükségessé tette a folyó vízgyűjtőjének komplex fejlesztését. A Tone folyó vízgyűjtő területén a mezőgazdaság nagyjelentőségű. A művelt terület 510 000 ha, azaz a vízgyűjtő területnek 31 %-a, ami jóval felette van az országos (16,2%) átlagnak. A területből 240 000 ha rizsföld és '270 000 ha egyéb szántóföldi, kertészeti művelés alatt áll. A szántóföldi teriilet nagy részén, különösen a fennsíkokon és a hegyek lábainál, víz hiányában a rendszeres öntözés nem biztosított, ezért a mezőgazdaság szempontjából a komplex fejlesztésnek nagy jelentősége van. A vízgyűjtő területen már korábban több kisebb-nagyobb tározó épült és természetesen a folyó közé])- és alsó szakaszán a védőgátak is megépültek. A regionális fejlesztést 1963-ban határozták el a Vízgazdálkodási Fejlesztési Törvény (Water Resources Development Promotion Law) alapján. I. Л Tone folyó regionális vízkészlet-gazdálkodási terve A folyó vízgyűjtő területére vonatkozó egységes vízkészlet-gazdálkodási terv vázlatát, mely a főművek megépítésének tervét tartalmazza, a Vízgazdálkodási Fejlesztési Szervezet készítette. Ez a terv az alábbiakat tartalmazza: — a folyó felső szakaszán három újabb völgyzáró gát, a Jagasiva, Shimokubo és a Kusaki gátak tervét, — a Gumma öntöző főcsatorna tervét, — a folyó középső szakaszán egy többcélú főmű és a Tone Vízszállító Csatornarendszer, a folyó alsó szakaszán pedig a csekély vizű, illetve mocsaras lmba-tó rendezési tervét, — a folyó deltájánál tengervíz befolyását megakadályozó mű tervét. Mindezekből 7969 végéig négy létesítmény készült el: — 1967-ben Jagasiva völgyzárógát, 1968-ban a Tone Vízszállító Csatornarendszer és a Shimokubo völgyzárógát, 1969-ben pedig az Imba-mocsár rendezése. A további munkák közül: — 1967-ben kezdődött és 1970-ben fejeződött be a Gumma csatornarendszer részletes üzembe helyezése, - 1970-ben készült el a torkolati mű építésének mintegy 85%-a, 1 Hazánk vízgazdálkodásában is megindult a számitógépek gyakorlati alkalmazása. Ezért a szerzők úgy vélik, hogy a Japánban tanulmányozott Tone csatornarendszer számítógépes vízkormányzásának megismertetése támpontot ad a hazai szakemberek munkájának is. - Gerencsér Árpiid gépészmérnök, az Országos Vízügyi Hivatal csoportvezető főmérnöke és Uhereczky László villamosmérnök, a Telefongyár mérnöke a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ösztöndíjasaként folytatott Japánban tanulmányokat.