Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Duna felmérése 447 mélységig talajmintákat is gyűjtöttek. Huszárt politikai okokból, de liamis műszaki színezettel megtámadták és visszarendelték Nagyváradra. Művét Vásárhelyi Pál, az Al-Duna felvételét pedig Hieronymi Olló Ferenc fejezte be [10]. Ez a munkálat tekinthető a kárpáti keretek közt kialakult történelmi Magyarország első teljes Duna-felvételének. Majdnem teljes anyagát az Országos Levéltár helytartótanácsi gyűjteménye őrzi. (A talajtani felvételek anyagának feldolgozására a mai napig nem került sor.) Ismét eltelt egy fél évszázad, amikor 1890 és 1904 között a Földmíveíésügyi Minisztérium kebelében működő Vízrajzi Intézet Péch József főnöksége idejében, az ő kezdeményezésére és ellenőrzése mellett a Duna újabb felmérésére kerüli sor [11]. Míg a Huszár Mátyás-korabeli felvétel a II. katonai felmérésre és háromszögelésre támaszkodott és önálló folyammenti magassági hálózatot fejlesztett ki, a Péch vezette felmérés már a sokkal pontosabb III. katonai felmérés újabb háromszögelésére alapozott 1:28 800-as lapjaira épült és az 1873-ban megkezdett bécsi „precíziós"-nak nevezett szintezés zárt poligonos hálózatához kapcsolódott. E 36 lapra terjedő vízrajzi felvétel síkrajzának megbízhatóságát egészen korunkig nem tették részletes vizsgálat tárgyává; megállapítható azonban, hogy igen megbízhatónak mondható. Magasságmérési vonatkozásban pedig az 1890-es évek Duna-felmérése a korabeli bécsi szintezések pontosságát kétségtelenül felülmúlta. Mind a Huszár, mind a Péch vezette felvétel magassági fixpontjainak nagyobb része (az utóbbiak I. rendű pontjainak 90%-a) — nem is szólva a háromszögelési pontokról — napjainkig fennmaradt, így lehetőség adódott az azóta bekövetkezett mederváltozások tanulmányozására. A teljesség kedvéért meg kell még jegyeznem, hogy a század eleje óta a helyi igényeknek megfelelően a Dunán több ízben bizonyos részletfelvételeket végezlek. Többször megismételték a nyilvántartási szelvények mérését és a szondirtachigráfikus inederfelvételeket is. All. világháború előtt szintén volt egy átfogó jellegű Dunafelmérés, ennek anyaga azonban a háborús események során megsemmisült. Az ötvenes években légifényképezéssel elkészült a folyam Rajka—Szob közötti szakaszának helyszínrajza, majd a Duna-bizottság megbízásából a VITUKI elkészítette a Duna nemzetközi hajózási térképét is. A gyakorlati vízgazdálkodás, a tervezés és vízépítés azonban egyre sürgetőbben igényelte a Duna újabb, átfogó és korszerű vízrajzi felvételét is és az adatok közzétételét. Ezeknek az igényeknek kielégítésére hajtotta végre az Intézet 1968—70-ben a Duna teljesen új vízrajzi felvételét. Megemlíteni, hogy az I. világháborúig nemcsak hazánkban, hanem a Duna osztrák és németországi szakaszán is kb. 50 éves időközökben felméréseket hajtottak végre. A folyam balkáni szakaszáról azonban 1910-ig — a török megszállás miatt — egytelen rendszeres felvétel sem készült. Osztrák és orosz térképésztisztek titokban készítettek távolságbecslésen alapuló a la vue felvételeket a Balkán török és szerb uralom alatt álló területeiről, de ezeken a lapokon — miként később kiderült — még 20—30 km-es elrajzolások sem voltak ritkák. A vízhálózat rajzába bekerültek olyan folyók is, amelyek egyáltalában nem voltak a természetben feltalálhatók, viszont valóban meglevő folyók hiányoztak róluk. Ezzel szemben a magyar Duna-felvételek a saját komkbeliekhez mérten igen kiválóaknak mondhatók. A Duna 196B. évi felmérése és ennek eredményei A magyarországi Duna-szakasz legutóbbi felmérését a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) részéről 1968—70-ben Szilágyi József irányításával dr. Csorna János és Laczay István vezetésével, illetve ellenőrzése mellett végezték. A munka szervezője, előkészítője és felelőse Juhász Ede volt; a helyszíni felmérés munkacsoportjait Csatári András vezette. A felvételek feldolgozását és az atlasz szerkesztését Haló Zoltán irányította. Nemcsak egyszerűen időszerű felmérésről van szó. Ez a felvétel egyben jubiláris jellegű is, mert 450 év választja el a Lázár-térkép Dunájától, 250 esztendő a Marsiglil'éle felméréstől, 200 év a ,,

Präliminaire Elussaufnahme"-tól. 150 év a Huszár-féle és 75 év a Péch-féle Duna-felméréstől. A többszörös jubileumnak megfelelően ünnepi külsőben megjelent kiadvány 8 kötetből áll. 0 Vízügyi Közlemények