Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Balogh János-Erdős László: Az öntözési idényen kívüli csapadék hasznosulása

43(3 Balogh J.—Erdős L. Ezekből az értékekből jól látható, hogy míg a száraz években mintegy 30 mmnyi tározótér marad üresen a talaj vizsgált 0 — 200 cm-es rétegében, a nagy induló vízhiánnyal kezdődő nedves években 80) 26 mm, a kis vízhiánnyal kezdődő években (//< 80) pedig 119 mm-nek megfelelő vízmennyiség mélyebbre szivárgásának kellett bekövetkeznie. 2. Számított „nedvesség''-értéke

к és mért talajnedvesség adatok összevetése Az öntözési idényen kívüli csapadékok hasznosulásának vizsgálata során három különböző talajú és klímájú helyszín öntözési idényen kívüli talajnedvességének mért adatait hasonlítottuk össze a Sulyok-Schulek és Bácsi módszerével számított „nedvesség", azaz redukált csapadék értékekkel. Tekintve azt, hogy — mint az előzőkben már tárgyaltuk — Erdőháton 1951-től vannak többé-kevésbé rendszeres észlelésen alapuló talajnedvesség adatok, ezekből három: egy száraz, egy átlagos és egy nedves év adatait vettük figyelembe. Mivel az öntözési idényen kívüli csapadék hasznosulása kétségkívül függvénye a talaj víztározó képességének, és mivel Erdőhát mélyrétegű vályogtalajon fekszik, a vizsgálatokat kiterjesztettük a homoktalajokat képviselő Kecskemétre és a kötöttebb agyagtalajú Karcagra is. Ez utóbbi két állomáson a talajnedvesség mérések jelentősen rövidebb adatsora állt rendelkezésre. Ezeken a meteorológiai állomásokon is három-három év, egy átlagos, egy többé-kevésbé száraz és egy nedves év adatsorát választottuk ki. Sajnos, mindhárom állomás talajnedvesség mérései inkább a tenyészidőben voltak rendszeresnek mondhatók. A téli félévben a fagyott és a hóval borított talajon ugyanis szüneteltek a mérések. így folyamatosan észlelt és számított talajnedvesség adatsort viszonylag kevés és nem túl hosszú időszakon át tudtunk egymás mellé állítani. Az egyes állomások viszonylatában vizsgált éveket az alábbi VIII. táblázat tartalmazza. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a rendelkezésre álló adatsorok az esetek nagyobb részében kiterjedtek az előző év utolsó, és a következő év első hónapjaira is. így tulajdonképpen állomásonként 6—6 téli félévre, összesen 18 téli félévre álltak rendelkezésre rövidebb-hosszabb összefüggő időtartamra vonatkozó mérési adatok. A 18 téli félévből 15 esetben sikerült egy hónapnál hosszabb összefüggő mérési adatsort találni a grafikus vizsgálatokhoz. A legtöbb lehetőséget természetesen az erdőháti adatok nyújtották. A grafikus vizsgálatokat kétféleképpen hajtottuk végre. Az első próbálkozások alkalmával a téli félév első októberi ténylegeVIII. táblázat A talajnedvesség-mérések színhelye és éve Meteorológiai állomás Száraz év Átlagos év Nedves év Erdőhát Karcag Kecskemét 1961 1959 1959 1960 1962 1962 1965 1965 1965