Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Markó Iván: Árapasztó surrantófejek tervezése

32 Markó Iván max vízoszlopmagasság (h*) és a buli ócsésze magasság (w) aránya Л* 1 1 , — = - —— között legyen w 2 5 (1. ábra). A továbbiakban határozzuk meg annak a gyűjtőcsatornának vízszintjét, amelybe a surrantófej bukócsészéjén keresztül a víz bebukik. A prizmatikus keresztmetszetű gyűjtőcsatornában (4. ábra) Marchi szerint a víztükör felszínét az Isp=/(|, Q, 7.) egyenlet jellemzi, ha т

=

ь

Е-b

A 2 é

s j

jál0

% Íj feltételeket kielégítjük, ahol: I

s

p — a vízszint a gyűjtőcsatornában; /

s — a gyűjtőcsatorna fenékesése; L — a gyűjtőcsatorna hossza; b

B — a szélességi méret a gyűjtőcsatorna elején; b

E — a szélességi méret a gyűjtőcsatorna végén; Q — az átbukó vízmennyiség; x — változó vízszintes távolság a gyűjtőcsatorna elejétől számítva. Ha a surrantócsatorna elején a kritikus vízmélység — amelynek nagyságát feltételezésekből, közelítésekből állapítottuk meg — h

g

n akkor a 4. ábra jelöléseinek megfelelően az y

x érték négyszögkeresztmetszet esetében: YX

=(ZR

0'

2

5) •V+°'

2

4-®/« Irapézkeresztmetszet esetében : ИЬН -V + 0,40..T./

S parabólakeresztmetszet esetében : yx = (zT

0'

2

9) -V + 0.34.X./. A gyűjtőcsatorna végén kialakuló vízmélységet (h

E) is a feltételezett kritikus vízmélység segítségével számítjuk (4. ábra). Négy szögkeresztmetszet esetében : 3 h

E=h

g

r-Y3-0,U.L.I

s 4. ábra. A vízszin kialakítása a gyűjtőcsatornában Рис. 4. Образование уровня воды в коллекторе Abb. 4. Gestaltung des Wasserspiegels im Sammelkanal