Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Balogh János-Erdős László: Az öntözési idényen kívüli csapadék hasznosulása

43(3 Balogh J.—Erdős L. Világos, hogy noha a nyári félévben esik mennyiségileg a több csapadék, a téli félévünk a nedvesebb. Ebben a kérdésben valószínűleg a hőmérsékletnek és ezen keresztül a levegő páratelítettségének van a legnagyobb jelentősége. Sulyok-Schulek Béla és Bácsi Elek e problémát vizsgálva a szakirodalomban is publikált módszert dolgozott ki a különböző időszakokbeli csapadékok hatásainak összevetésére, miután azt tartják, hogy a szélső esetek szerint a téli és nyári csapadékok egyszerű összeadása nem lehetséges [2, 3]. Ugyanis az eltérő évszakok, időjárási körülményei között hulló csapadékok értékesülése rendkívül eltérő lehet. Feltételezésük szerint a téli csapadékok értékesülése a legnagyobb, a nyáriaké viszont a legkisebb. A műszerekkel mért csapadék mennyiségét ezért a léghőmérséklettel összefüggésben meghatározott redukciós tényezővel csökkentik. A különböző időszakokban hulló csapadékok összevetéséhez alkalmazandó redukciós tényező meghatározásához az 1. ábra nomogrammjának alkalmazását javasolták. 1. ábra. A csapadékok összevetéséhez alkalmazandó redukciós tényezők nomogramja Fig. 1. Nomogram of reduction factors using for comparison of the precipitations Abb. 1. Nomogramm der zum Vergleich der Niederschläge anzuwendenden Reduktionsbeiwerte Az így leolvasható, az év különböző hónapjaira, illetőleg a csapadékok eltérő középhőmérsékletű napjaira eltérő redukciós tényezők és a mért csapadékmennyiségek szorzatát Sulyok-Schulek és Bácsi „nedvesség"-nek nevezik. Ez a fogalom — szóhasználatukban — voltaképpen „redukált csapadék"-ot jelent. Az így számított redukált csapadékok, vagyis „nedvességek" az I. táblázat meteorológiai állomásain a II. táblázat szerinti értékeket mutatják. Mint a II. táblázatból látható, a mért csapadékmennyiségekből képzett redukált csapadékmennyiségek („nedvességek") jobban jellemzik ugyanazon földrajzi helyek tényleges, tapasztalt éghajlati jellegzetességét, mint az I. táblázat adatai. Ha azonban a csapadékok hasznosulásának számbavételekor az öntözési idényen kívüli és alatti csapadékokat csupán a hőmérsékleti értékek alapján redukáljuk, úgy a tenyészidő folyamán, a nyári félév csapadékának értékelésénél igen sok olyan tényezőt hanyagolunk el, mely bonyodalmat okoz. Általánosságban vizsgálva a leeső csapadék sorsát felírhatjuk, hogy C=E+P+T ahol а С = csapadék, E = elfolyás, P = párolgás és T — tározódás.