Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Korim Kálmán: Nagymélységű porózus víztároló rendszereink jellemzői és működésmódja

Nagymélységii porózus víztároló rendszereink 85 A mélységi vizek fizikai és kémiai vizsgálata A vízben oldott gáztartalom, melyet nyomás alatti vízmintavétel útján laboratóriumban határoznak meg, s a belőle számított gáz—víz viszony (GVV), míg nagyobb gáztelítettség esetén a vándorszeparátorral végzett gázhozammérés nagyjelentőségű a telepenergia-készlet megállapítása céljából. A kútmegnyitáskor végzett, kezdeti teljes vízkémiai elemzés ugyancsak fontos összehasonlító vizsgálati alap a termelés során esetleg bekövetkező vízminőség-változás ellenőrzésére. Egyéb mérések Ebbe a csoportba soroljuk a kútfej nyomás-méréseket, a vízben levő homoktartalom-mérést, a talpmélység-ellenőrzést stb. Ezeknek a vizsgálatoknak esetenként különleges jelentőségük van. b) Különleges rezervoármechanikai és telepvizsgálatok Kútkölcsönhatás (kútinterferencia) vizsgálatok A kutak egymásra hatásának vizsgálata nagyjelentőségű a helyes kiittelepitési távolság, valamint az esetleges telephatárok (pl. két kút között húzódó vetődés) meghatározásában. Az egymásrahatás mértéke különböző befolyások hatására felvett hozam—nyomás összefüggés alapján állapítható meg. Az egyik legfontosabb kiindulási alap a megfigyelő (reagáló) kutak megelőző hozam- és nyomásadatainak ismerete. A termelő vagy gerjesztő kutat több napon át állandó hozammal célszerű termeltetni, miközben a reagáló, zárt állapotban levő kútban vagy kutakban mind a mélységi rétegnyomás, mind pedig a kútfejnyomás értékeket regisztráljuk. Az interferenciavizsgálat legegyszerűbb esete az, amikor azonos rétegre kiképzett termelő és megfigyelő kútpárról vau szó. Hazai viszonyaink között ez a legritkábban előforduló eset, mivel mélységivíz- (hévíz-) termelő kútjaink túlnyomó többsége többszintes kiképzésű. Ezeknek a többszintes kútpároknak vagy kútcsoportoknak kölcsönhatás-vizsgálata jóval bonyolultabb feladatot jelent. Egyre nagyobb tért hódít újabban a kőolajiparban a kútegymásrahatás meghatározása céljából végzett lüktetés- vagy impulzusvizsgálat, amikor a kutak váltakozó gyors zárásával-nyitásával nyomáshullámokat gerjesztenek, s ezáltal még a hatásterületen belüli folyadékvezető, tároló-és áteresztőképességi viszonyokra is értékes adatokat nyernek. Ezt a — nálunk még nem alkalmazott — vízien geléses eljárást célszerű a mélységiviz-tárolóinkban is alkalmazni. A kútsürüség problémája Az optimális vízkúttelepítési távolság megállapítása a magyar medence mélységivíz-tároló rendszereiben a víztartó rétegek kifejlődése következtében meglehetősen bonyolult feladat. A kútsűrűség meghatározásának legfontosabb kritériumai : a víztárolók nagysága és kiterjedése, a kőzetfizikai jellemzők (homogenitás, heterogenitás), és a gazdaságossági szempontok. A mélységi víztartók és tárolórendszerek kiterjedése és mérete — miként azt az 1. fejezetben ismertettük — tág határok között váltakozik. Általában minél egyenletesebb, szintállóbb a víztartó rétegek kifejlődése, annál nagyobb kúttérköz