Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Korim Kálmán: Nagymélységű porózus víztároló rendszereink jellemzői és működésmódja

Nagymélységii porózus víztároló rendszereink 85 A mélységi vizek fizikai és kémiai vizsgálata A vízben oldott gáztartalom, melyet nyomás alatti vízmintavétel útján la­boratóriumban határoznak meg, s a belőle számított gáz—víz viszony (GVV), míg nagyobb gáztelítettség esetén a vándorszeparátorral végzett gázhozammérés nagyjelentőségű a telepenergia-készlet megállapítása céljából. A kútmegnyitáskor végzett, kezdeti teljes vízkémiai elemzés ugyancsak fontos összehasonlító vizsgálati alap a termelés során esetleg bekövetkező víz­minőség-változás ellenőrzésére. Egyéb mérések Ebbe a csoportba soroljuk a kútfej nyomás-méréseket, a vízben levő homok­tartalom-mérést, a talpmélység-ellenőrzést stb. Ezeknek a vizsgálatoknak esetenként különleges jelentőségük van. b) Különleges rezervoármechanikai és telepvizsgálatok Kútkölcsönhatás (kútinterferencia) vizsgálatok A kutak egymásra hatásának vizsgálata nagyjelentőségű a helyes kiittelepitési távolság, valamint az esetleges telephatárok (pl. két kút között húzódó vetődés) meghatározásában. Az egymásrahatás mértéke különböző befolyások hatására felvett hozam—nyomás összefüggés alapján állapítható meg. Az egyik legfontosabb kiindulási alap a megfigyelő (reagáló) kutak megelőző hozam- és nyomásadatainak ismerete. A termelő vagy gerjesztő kutat több napon át állandó hozammal célszerű termeltetni, miközben a reagáló, zárt állapotban levő kútban vagy kutakban mind a mélységi rétegnyomás, mind pedig a kútfejnyomás értékeket regisztráljuk. Az interferenciavizsgálat legegyszerűbb esete az, amikor azonos rétegre kiképzett termelő és megfigyelő kútpárról vau szó. Hazai viszonyaink között ez a legritkábban előforduló eset, mivel mélységivíz- (hévíz-) termelő kútjaink túl­nyomó többsége többszintes kiképzésű. Ezeknek a többszintes kútpároknak vagy kútcsoportoknak kölcsönhatás-vizsgálata jóval bonyolultabb feladatot jelent. Egyre nagyobb tért hódít újabban a kőolajiparban a kútegymásrahatás meghatározása céljából végzett lüktetés- vagy impulzusvizsgálat, amikor a kutak váltakozó gyors zárásával-nyitásával nyomáshullámokat gerjesztenek, s ezáltal még a hatásterületen belüli folyadékvezető, tároló-és áteresztőképességi viszonyok­ra is értékes adatokat nyernek. Ezt a — nálunk még nem alkalmazott — víz­ien geléses eljárást célszerű a mélységiviz-tárolóinkban is alkalmazni. A kútsürüség problémája Az optimális vízkúttelepítési távolság megállapítása a magyar medence mély­ségivíz-tároló rendszereiben a víztartó rétegek kifejlődése következtében meg­lehetősen bonyolult feladat. A kútsűrűség meghatározásának legfontosabb kri­tériumai : a víztárolók nagysága és kiterjedése, a kőzetfizikai jellemzők (homogenitás, heterogenitás), és a gazdaságossági szempontok. A mélységi víztartók és tárolórendszerek kiterjedése és mérete — miként azt az 1. fejezetben ismertettük — tág határok között váltakozik. Általában minél egyenletesebb, szintállóbb a víztartó rétegek kifejlődése, annál nagyobb kúttérköz

Next

/
Thumbnails
Contents