Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Korim Kálmán: Nagymélységű porózus víztároló rendszereink jellemzői és működésmódja

:Î

380 Korim Kálmán míg a 2000 m alatti mélységszakaszban mindinkább homokkövek alkotj ák a víztartókat. Ennek ismeretében kell értékelnünk a nagymélységű víztáro ló kőzettestek rugalmas sajátságait, azaz a rugalmasság a mélység arányában fok ozatnsan csökken. A kőzettest rugalmassági tényezője általában 0,3~2,0-10s [1/atm] értékhatáron belül változik. A kőzetek mélységbeli természetes nedvessége — laboratóriumi mérések szerint — a légszáraz kőzethez képest 10—30%-kal nagyobb kompresszibilitást eredményez. Ez a viszonylag kisjelentőségű energiaforrás elsősorban a telepnyomás csökkenésekor lép működésbe. Hidrosztatikus nyomás és gravitáció A mélymedencéink zárt típusú, többszintes mélységivíz-tároló rendszereiben nem érvényesül a vizoszlopnyomás, mivel nincs összeköttetés a mélységi víztartók és a felszín között. Megjegyzendő azonban, hogy a pliocén rétegekben mért sztatikus rétegnyomások nagyjából a hidrosztatikus nyomásértékeknek felelnek meg, ami arra utal, hogy a földtörténeti idők folyamán bizonyos vertikális kommunikáció következtében kiegyenlítődés ment végbe. Ugyanakkor a miocén rétegekben tapasztalt rendellenes túlnyomások ennek ellenkezőjét bizonyítják. A nagymélységű víztároló rendszerek zárt jellegéből következik, hogy a gravitáció sem játszik szerepet. Csupán a homok-összeolvadások révén nagykiterjedésű s a részmedencék szegély részein enyhe dőlésben települő víztárolókban van kis jelentősége a jobbára hőmérséklet- és fajsúlykülönbség okozta gravitációs hatásnak. b) .4 rélegnyomás (telepnyomás) jelentősége A különböző telepenergia-féleségek együttes hatása következtében a nagymélységű porózus víztároló kőzetek hézagaiban elhelyezkedő víztömeg nyomás alatt áll. Ezt a nyomást nevezzük réteg- vagy telepnyomásnak, ami nem más, mint a bezárt víztömeg által az egységnyi területre ható erő a mélyfúrással harántolt tárolókőzet felületnél. A rétegnyomás fő közvetítő eleme maga a víztömeg, mivel a háromdimenziós bonyolult liézaglérben levő vízrészecskék egymással érintkeznek s így a nyomás egyik helytől a másikra terjed át. A nagymélységü zárt porózus víztartók eredeti vagy kezdeti rétegnyomásának ismerete rendkívül fontos a vízkitermelés és telepenergia-gazdálkodás szempontjából. A víztároló rendszerek eredeti rétegnyomás-értékének kialakulása szorosan összefügg a rendszerek víztartalmának eredetével, keletkezésével. A kezdeti rétegnyomás a mindenkori alapérték, melyhez a víztermelés történetének adott szakaszait viszonyítjuk. A víztárolók nyomáscsökkenési jellegének korai megismerése nélkülözhetetlen a pillanatnyi telepenergia-készlet, következésképpen a víztartó termelőképességének és kinyerhető vízkészletének megállapítása céljából. A mély-