Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Bogárdi J.: Dégen I.: Vízgazdálkodás I. 365 Az A részben a következő témaköröket tárgyalja részletesen a Szerző. 1. fejezet. A víz szerepe a társadalom életében. A fejezet rámutatva a víz „természeti" és „társadalmi" körforgásának összefüggésére és ellentmondásaira, a víz természeti és társadalmi szerepének kapcsolatával, a víz társadalmi-gazdasági szerepével, gazdaságilag jelentős természeti tulajdonságaival, valamint a vízgazdálkodás és a természetes víziláztartás kapcsolataival foglalkozik. Kiemeli a víz szerepét a termelésben, amely a termelés majdnem minden ágában a munka tárgyaként vagy eszközeként jelentkezik. 2. fejezet. A vízgazdálkodás tárgya és fogalma. Ismertetésre kerül a vízgazdálkodás fogalma, kialakulása, tudományos alapjai és ágazati csoportosítása. A vízgazdálkodás fogalmaként a természet vízháztartásának a társadalom szükségletével való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenységet jelöl meg. 3. fejezet. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai. Sajátosságai közül kiemelhető többcélú, termelő-szolgáltató és -védelmi jellege, tevékenysége során dinamikus készletekkel gazdálkodik, hatása nagy térségekre terjed ki, nagy munkaráfordítást igényel és nagy az állóeszköz igénye. A fejezet ezt követően a vízgazdálkodási munkafolyamatok jellemző ismérveit, majd ennek alapján az alapvető munkafolyamatokat tárgyalja. Ide sorolja többek között a lefolyás szabályozását, a víz kitermelését, szállítását, elosztását, kezelését, a szennyvizek tisztítását, elvezetését, a vízkár elleni védelmet stb. 4. fejezet. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat. A fejezet tárgyalja a vízügyi ágazat helyét a népgazdaság ágazati rendszerében, tervezési és ágazatirányítási szempontból. A vízgazdálkodás a népgazdaság önálló ágazata és tevékenysége túlnyomórészt termelő jellegű. Foglalkozik a vízgazdálkodási ágazat irányítási jogkörével, a vízgazdálkodás szervezeti felépítésével, a gazdasági tevékenység termelési értékével és a vízgazdálkodás és egyéb népgazdasági ágazatok közötti gazdasági viszonyokkal. Ezen belül kerül ismertetésre a vízgazdálkodási ágazati kapcsolatok mérlege. 5. fejezet. Értékkategóriák a vízgazdálkodásban. Ebben a fejezetben ismerteti a Szerző a víz értékét, és használati értékét, a csere szerepét, a vízjáradékot, a vízgazdálkodás ár- és díjrendszerét, hangsúlyozva a különböző díjak (pl. vízkészlethasználati díj, ivóvízhasználati pótdíj stb.) szerepét a vízgazdálkodási politika célkitűzéseinek (pl. víztakarékosságra ösztönzés) elérésében. A fejezet részletesen tárgyalja az önköltség kérdéseit a vízgazdálkodásban. Ennek során vizsgálja az önköltség fogalmát, fajtáit és összetevőit, a költségfüggvényt, a legjelentősebb költségnemeket a vízgazdálkodás sajátosságaival összefüggésben, ezen belül részletezi az amortizáció számítási problémáit, továbbá foglalkozik az üzemi önköltség tiszta jövedelem jellegű elemeivel, az önköltséggel és szerkezetével, hangsúlyozva a kockázat szerepét. Bemutatja a vállalati jövedelemszabályozás rendszerét és a vízgazdálkodás pénzügyi forrásait, kiemelve a Vízügyi Alap szerepét és az ágazati önfinanszírozás jelentőségét. 6. fejezet. A vízgazdálkodás tervezési rendszere. A fejezet a népgazdasági, az ágazati és a vízgazdálkodási tervezés kapcsolódásainak ismertetését követően a területi tervezés kérdéseivel és fajtáival, az ágazati és a területi tervezés kapcsolatával, a vízgazdálkodás területi tervezésével és a vízgazdálkodási tervek időtartam szerint megkülönböztetett fajtáival, azok ismertetésével foglalkozik, hangsúlyozva a Keretterv vízgazdálkodásban betöltött fontos szerepét és továbbfejlesztésének szükségességét. 7. fejezet. A vízgazdálkodás beruházási rendszere. Tárgyalásra kerül a vízgazdálkodási beruházások fogalma, csoportosítása, tervezési rendje, a beruházások hatósági engedélyezése, a vízjogi engedélyezési eljárás. A fejezet ezt követően részletesen ismerteti a vízgazdálkodási beruházások hatékonyságának értékelését, ismertetve a gazdasági hatékonyság és a gazdaságosság fogalmát, a különböző gazdasági szinteken mért hatékonyság problémáját, a hatékonyság alakulását meghatározó fontosabb tényezőket és a vízgazdálkodási beruházások hatékonyságát meghatározó mutatók rendszerét, hangsúlyozva a hatékonyság számításánál az idő tényező szerepét figyelembe vevő diszkont számítás szükségességét. Foglalkozik a beruházások nép-