Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Finnországi tapasztalatok 355 önkényesen 1 — 6. számmal jelölve) oszlanak, ezek pedig a szükség szerint csoportokra. A hivatalok, illetve az irodák közül azokat, melyeket meglátogattam, az alábbiakban ismertetem, hivatkozva mindenütt a táblázaton jelölt számra. a) 1. Általános Tervezési Főosztály Ezenbelül három hivatalt látogattam meg — a 2., 3. és 4-edik hivatalt. Vízminőségvédelem és a vizek üdülési célra való felhasználásának Hivatala (1.2) Fő feladata a vízminőség ellenőrzésére végzett vizsgálatok irányítása, a vizsgálati feladatok kijelölése és az eredmények értékelése. A vízminőségi vizsgálatoknak két fő célja van: a) a víz halélettani szempontból nem lehet káros, és b) nem segítheti elő az eutrofizálódást. Finnországban tiltják a befogadó vízfolyások szennyezését, de semilyen határértéket nem adnak a szennyező komponensekre. A szennyezést jelenleg hal-kárban értékelik. A kártevőnek, az okozott kárt meg kell térítenie. Ezt természetesnek tartják, éppen úgy, mint azt is, hogy a vízminőségre veszélyes ipar települése esetén előírják, hogy mi az, amit nem szabad a szennyvízzel elengedni. Az ipartelepek ezt be is tartják. Bírságrendelet és szigorú vízminőségi határértékek készítésére náluk még nem érett a helyzet. Véleményük szerint az iparnak kb. 10 évre van szüksége, hogy kellőképpen fel tudjanak készülni és a miénkhez hasonló bírságrendeletet életbe lehessen léptetni. Vízellátási Hivatal (I. 3) Feladat a vízellátás és csatornázás központi, általános tervezési kérdéseinek irányítása és bizonyos mértékben a vízminőségi ellenőrző vizsgálatok adatainak feldolgozása és hasznosítása. A felszíni vizek minőségi kérdései az előző években teljesen a főosztály feladatkörébe tartoztak, munkájuk eredménye a vízminőségi térkép. A felszíni vizeket halélettani szempontból csoportosították, tehát az értékelésnél több komponens együttesét vették figyelembe. Megkülönböztetik : 1. az éppen csak szennyezett, a gyakorlati értelemben vett még tiszta vizet, 2. azt a szennyezettségi fokot, amelynél a hal még éppen élhet, és 3. ahol a szennyezés oly mértékű, hogy a halak elpusztulnak. Vízellátási és csatornázási szempontból lényegesek a városi szennyvizek tisztításával kapcsolatos felmérések adatai. Eszerint: közműves vízellátása csatornázása van az összlakosság %-ának nagyvárosban 01 85 kisvárosban 61 58 vidéki településeken 22 15 Házi szennyvíztisztító berendezések száma és típusa az 1967-es adatok szerint Egyszerű iszapleválasztó 23 db Emscher kút 38 db Természetes oxidációs tó 68 db Oxidációs árok 18 db Eleveniszapos szennyvíztisztító telep 39 db Teljesoxidációs szennyvíztisztító telep 14 db Csepegtetőtestes szennyvíztisztító telep 17 db Egyéb típusú szennyvíztisztító telep 2 db Kombinált szennyvíztisztító telep 6 db 225 db A jelenleg üzemben levő 225 db házi szennyvíztisztító telep — figyelembe véve a lakosság számát és elhelyezkedését — komoly teljesítmény. A lakosság központi vízellátással és csatornahálózattal való ellátottsági aránya is közel egyező, megfelel a korszerű követelményeknek. Finnországban a felmérések szerint az összes vízhasználat 90%-ban ipari, 10%-ban lakosság általi igény.