Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Végváriné Bede Ildikó: A mérnöki biológia figyelembevétele öntöző- és belvízcsatornák tervezése és üzeme során
A mérnöki biológia figyelembevétele 313 A nyárfajon belül a szóbajöhető fajták termőhelyi igényeit és felhasználási lehetőségeit számbavéve elsősorban kanadai nyár (Populus canadensis), az óriásnyár (P. robusta), a tiszaháti nyár (P. nigra var. thevestina) és a fehér nyár (P. alba) alkalmazása javasolható e csatornák mellé. Meg kell jegyezni, hogy mélyvezetésű csatornák esetén a nyárfákat — erős gyökérhajtás-fejlesztő tulajdonságuk miatt — csak más fajokkal elegyítve, mintegy 20—25% arányban célszerű telepíteni, mert különben a gyökerek benőnek a csatornába. A nyárfán kívül elsősorban azokon a területeken, ahol állandóan igen magas talajvízzel kell számolni, a kocsányos tölgyet (Quercus robur) célszerű még csatornák mellé telepíteni. Kísérő fajtákul elsősorban a vadkörte (Pirus communis), és a tatárjuhar (Acer tataricum), a vénicszil (Ulmus lacris) vagy a fagyai (Ligustrum vulgare) javasolhatók. A sáv szegélyére a zártság növelése, a szélhatás elleni védelem fokozása érdekében minden esetben célszerű cserjéket ültetni. Legjobban díszlenek a vízigényes fajták. így elsősorban a következő cserje fajtákat kell alkalmazni: fekete ribiszke (Ribes nigrum), kenderfűz (Salix riminalis), fekete bodza (Sambucus nigra), mogyoró (Corylus avellana). Az erdősávtelepítés módja, sávszerkezet A telepítési mód megválasztásánál az adott feltételekből, így a rendelkezésre álló területsáv szélességéből kell kiindulni. Tekintettel kell lennünk arra, hogy a mezővédő erdősávok telepítési irányelveit [23., 24., 27.] figvelembevéve a sáv árnyékhatása miatt, a sáv mindkét oldalán (a szélső fasortól számítva) 1 — 1 m-t szabadon kell hagyni. Ezenkívül — mivel a szóbanforgó csatornák mellett általában közlekedésre szolgáló út is kell legyen — a szükséges útszélességet biztosítani kell, s a káros beárnyékolás megakadályozása érdekében, még 1 m-t szabadon kell hagyni a sáv út, vagy csatornatöltés melletti oldalán. A fasorok egymástól való távolsága az erdészeti és fásítási szakkönyvek szerint 1,5 m. így, ha a telepítendő sáv fasorainak tervezett száma n, a szükséges terület szélessége L = (n —1)1,5 + 3 (m) lesz. A kialakult erdősávtelepítési gyakorlat szerint az erdősávjaink általában páratlan számú sorból állnak, a sávszegélyként ültetett cserjék tőtávolsága 0,5 m, a fák távolsága a fajtától függ, a csatornák menti sávokba kerülő fák esetében azonban 1 m általában elegendő. A telepítés négyszög vagy háromszög kötésben történhet. A szélvédelem szempontjából mindenképpen előnyösebb a háromszögkötésben való telepítés, így csatornák mellett ezt az ültetési módot célszerű választani. Megítélésünk szerint csatornák mellé — a szóbajöhető változatokat megvizsgálva — a csatorna mindkét oldalán elégséges az 5 soros, 9 m széles erdősávok telepítése, az 1. ábrán bemutatott telepítési séma alapján. A telepítés sikere érdekében igen lényeges a telepítendő anyag jó minősége. A lomblevelű cserjecsemetéket, a kőris, vadkörte és szil kivételével — melyekből 2 éves csemetéket telepítenek általában — 1 éves korban szokás kiültetni. A jó minőségű, válogatott nyár csemetére vonatkozó követelmény: hossza a gyökfőtől a csúcsig 170 cm, vastagsága a gyökfő felett 10 cm-re 2—3 cm legyen. A sikeres telepítés másik lényegesebb előfeltétele a megfelelő talajelőkészítés. Két változata van:
