Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Végváriné Bede Ildikó: A mérnöki biológia figyelembevétele öntöző- és belvízcsatornák tervezése és üzeme során

A mérnöki biológia figyelembevétele 311 I. táblázat A csatornarézsűkre alkalmas leggyakoribb gyepalkotók csoportosítása Tarackos, indás nüvésüek Bokros fcjlödésüek Alj füvek réti perje (Poa pratensis) sovány perje (Poa triviális) tarackostippan (Agrostis alba) vörös csenkesz (Festuca rubra) csillagpázsit (Cynodon dactilon) lapos szárú perje (Poa compressa) szagos borjúpázsit (Antlioxantum odoratum) aranyzab (Trisetum flavcscens) taréjos cincor (Cynosorus eristatus) egynyári perje (Poa annua) felemáslevelíi csenkesz (Festuca heterophylla) angol perje (Lolium perenne) Szálfüvek pántlikafű (Baldingera arundinacea) magyar rozsnok (Bromus inermis) tarackbúza (Agropyron repens) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) hernyópázsit (Beckmannia eruciíormis) réti komócsin (Phleum pratense) francia perje (Arrhenatherum elatius) csomós ebir (Dactylis glomerata) réti csenkesz (Festuca pratensis) nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) sudár rozsnok (Bromus erectus) olasz perje (Lolium multiflorum) taréjos búzafü (Agropyron eristatum) Pillangósok eperhere (Trifolium fragiferum) sárkerep lucerna (Medicago falcata) fehér here (Trifolium repeus) mocsári kerep (Lotus uliginosus) korcshere (Tripholium hybridum) réti nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) szarvaskerep (Lotus corniculatus) baltacím (Onobrychis viciaefolia) vöröshere (Trifolium pratense) Ezekben a csatornákban — a Keleti Főcsatornán szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint — a hajó által keltett hullámok a rézsű állékonyságát nagymértékben veszélyeztetik. A partvédelem céljára alkalmas növényfajokat összehasonlító kísérlet szerint [16., 17.] a legcélszerűbb e szempontból a nádsávtelepüés. Az erre vonatkozó kutatási eredmények [10., 16., 17.] elegendő alapadatot szolgáltatnak olyan előírások kidolgozásához, amelyek azokban az esetekben, amikor szükség van a nádas biológiai védőelemként való alkalmazására — lehetővé teszik a nád sávtelepítés tervezését és kivitelezését. Xem hajózható csatornákban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) hullámzásmérési eredményei szerint [19] a hullámmagasság általában viszonylag csekély, egyenes csatornaszakaszokon a mértékadó hullámmagasság mintegy 10 cm a víztükör fölött. Ezekre a csatornákra vonatkozóan kutatómunkával kellene tisztázni a hullámvédelem szükségességét és alkalmazható módszerét. Addig is, ha a 10 m-nél kisebb partszélességű csatornák tervezése során valamilyen okból mégis számolni kell a hullámvédelmi növénysávtelepítéssel, a tervezést megelőzően esetenként kell tisztázni a legcélszerűbben alkalmazható telepítési módot.