Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
1. füzet - Némethy László: Hidrológiai események valószínűségének számítási módszerei
20 Némethy László A hivatkozott tanulmány szerzője a fenti tételt elsősorban annak eldöntésére javasolta, hogy egy adatsorban felfedezhető-e olyan törvényszerűség, melynek alapján előre lehet jelezni, pl. alacsony vagy magas vízállású periódusokat, de az adatok függetlenségének ellenőrzésére is alkalmasnak tartja. Ha ugyanis nincs szeriális korreláció, az adatsor függetlennek tekinthető. Egyszerűsített formában alkalmazza és a vizsgálatot csak L — 1 esetére végzi el, vagyis csupán a szomszédos adatok szorzatösszegét vizsgálja. Ez teljesen megegyezik a Wald— Wolfovitz-féle vizsgálatban szereplő R s értékkel, csupán az első és utolsó adat szorzatát nem tartalmazza. A közölt összefüggések alapján tehát már ítéletet alkothatunk arról, hogy az adatok sorrendjében törvényszerűség nem mutatkozik, a sorrend véletlen jellegű, vagyis azokat egymástól függetlennek tekinthetjük. Azonban a Szigyártó [2] által ismertetett tárgyalásmódnak megfelelően a függetlenség valószínűségét célszerű meghatározni, ami az 1. és 2. alatti kifejezések egyenlővé tételével és f*-ra való megoldásával érhető el. Megfelelő átrendezések után kapható, hogy N£x rX l+ 1-(N-l)X* , _ 1 • /-1 ,i A függetlenség valószínűsége p=2[100-F(O]% ahol F(t x) a normális eloszlásfüggvény értéke X t = t esetén. A számítás végrehajtása egyszerű és a számpéldában „Függetlenségvizsgálat II." alattiak külön magyarázatot nem igényelnek. A szórásnégyzet (s\) meghatározására a momentumok számításánál fogok kitérni. 4. Egyöntetűscgvizsgálat A táblázat 8—12. oszlopai szolgálnak az egyöntetűségvizsgálat végrehajtására. A 8. oszlop a két részminta nagyság szerinti rendezett elemeit a 9. oszlop pedig az egyes elemek relatív gyakoriságát tartalmazza %-ban. Ezekből az adatokból megszerkeszthetők a részminták tapasztalati eloszlásfüggvényei és a két függvény közötti legnagyobb függőleges eltérés d értéke lemérhető (2. ábra). Szmirnov tétele szerint [1], [4] az így meghatározott cl érték és a részminták elemeinek számából kapható YÏ-. ы k+l jellemző érték szorzata z=dYn; ennek birtokában pedig a Kolmogorov-féle eloszlásfüggvény L(z) értéke meghatározható. Az egyöntetűségre jellemző valószínűségi érték: p = 100[l —L(z)]%
