Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Horváth Imre-Juhász József-Szekeres Magdolna: A szűrési sebesség növelhetőségének vizsgálata zárt szűrőben

A szűrési sebesség növelhetősége 305 legyártási költségeiben bizonyos mértékű növekedés jelentkezhet, mivel a szűrőtartályt nagyobb nyomásra kell méretezni. Részletesebb gazdaságossági értékelés — a beruházási és az üzemköltségek egyidejű figyelembevételével — természetesen csak az első üzemi méretű prototípusok megtervezése és hosszabb idejű üzem után válik lehetővé. 4. Következtetések, javaslatok Az egyes ábrák bemutatása során részleteiben tárgyaltuk a mérési adatokból levonható következtetéseket. Ezúttal a tervezés és a gyakorlat szempontjából legfontosabb megállapításokat foglaljuk össze. a) Megállapítható, hogy a szűrési sebesség, ill. a szűrőkapacitás növelésének reális műszaki lehetőségei vannak zárt gyorsszűrők alkalmazásával. Az eddig elterjedten alkalmazott szűrési sebességek 5—6-szorosra növelhetők zárt, egyrétegű homokszűrőknél vegyszeradagolás nélkül. A vizsgált berendezésben célszerűen elérhető maximális szűrési sebesség 50—60 m/h. b) A 2,0 m-es szűrőréteg vastagság esetén c

0 = 40 mg/l-nél kisebb lebegőanyag koncentrációnál biztosítható, hogy a szűrt víz lebegőanyag tartalma 10 mg/l alatt legyen. 40—45 mg/l-nél nagyobb lebegőanyag koncentrációnál már fennáll annak a veszélye, hogy a tisztított víz 10—25 mg/1 lebegőanyagot tartalmazzon, ami általában ipari célokra felhasznált vizeknél sem engedhető meg (11. ábra). c) A H

s

z = 2,65 m-es szűrőréteg vastagság esetében azonban egészen 70 mg/l-es koncentrációig lehetett növelni a befolyó víz lebegőanyag tartalmát, és eközben a szűrt víz c

e koncentrációja 10 mg/l alatt maradt a szűrési sebesség teljes vizsgált tartományában (22. ábra). A kisebb c

e koncentráció valószínűleg a vastagabb szűrőréteg nagyobb lebegőanyag befogadó kapacitásának a következménye. cl) Az elérhető tisztítási (szűrési) hatásfok a tisztítandó víz szennyezettségétől függően, valamint a szűrési sebesség függvényében 60—90% között változik (7—8. ábrák). A tisztítási hatásfok átlagértéke H

s

z = 2,0 m-nél t]= 75,4%, az adatok szórása s = ll,7%. Tehát tájékoztató számításnál ÍJ = 75,4%±11,7% hatásfok vehető figyelembe (7. ábra). A további vizsgálatok, valamint a gyakorlati alkalmazás céljára a 2,0 m körüli szűrőréteg vastagság javasolható. e) Egy szűrési cikluson belül a szűrésre fordított időtartam a szűrési sebesség növekedésével csökkenő tendenciát mutat (12, 19, 23. ábrák). Ennek ellenére célszerű a szűrési sebességet fokozni, mivel ilymódon az egy ciklusban szűrt víz menynyisége, tehát a szűrőberendezés kapacitása növekszik (13. ábra). Mindhárom változat esetén (1,0; 2,0; 2,65 m-es H

s

z) 10—20 m/h tartományban észleltük a legintenzívebb üzemidő csökkenést. Az üzemidő a v

s

z>30 m/h tartományban már jelentős mértékben nem csökken. Alsó határként t

ü=4 óra adódott. Az üzemeltetési műszakok szempontjából célszerű 8 órás időközöket figyelembe venni, és ennek megfelelően a 10. ábra alapján kb. 25 m/h szűrési sebesség adódik nehezebben szűrhető lebegőanyagok esetén (alsó görbe-szakasz). Míg könnyebben szűrhető lebegőanyagok esetében a legrövidebb üzemidő 20 h körül ingadozik (felső görbeszakasz). /) Egy-egy szűrési ciklus teljesítményét, ill. az elérhető hatásfokot célszerű jellemezni egy-egy átlagértékkel — amint a fentiekben is tettük — azonban annak tudatában, hogy a szűrés időtartama alatt a szűrt víz minősége és a tisztítási hatás5