Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Horváth Imre-Juhász József-Szekeres Magdolna: A szűrési sebesség növelhetőségének vizsgálata zárt szűrőben
298 Horváth I.—Juhász I.—Szekeres M. pedig a 2,65 m-es szűrőréteg vastagság esetére érvényesek. Az utóbbi két változatnál nagyrészt hasonló következtetések vonhatók le a bemutatott ábrák alapján, mint a részleteiben tárgyalt 2,0 m-es töltetvastagság esstében. Van néhány jellemző különbség is, és ezúttal éppen erre kívánunk kitérni a szűrőréteg vastagság hatásának jellemzése céljából. Mindenek előtt megállapítható, hogy H s z = 1,0 m esetén a szűrési hatásfokok értékei lényegesen kisebbek, mint a H s z = 2,0 m-es változatnál. Nyilvánvaló, hogy a vékonyabb homokréteg lebegőanyag felvevő kapacitása kisebb, és így a szenynyező anyag áttörésére nagyobb lehetőség van. Ez a 18. ábrából világosan kitűnik. Ugyanakkor a H s z =2,65 m-es változat esetében észlelt hatásfokok — amint a 21. ábrán látható — lényegileg azonos tartományban helyezkednek el, mint a H s z= = 2,0 m-es töltetvastagság esetén. A 22. ábráról azonban az is kitűnik, hogy a 2,65 m szűrőréteg vastagság esetén a szűrt víz lebegőanyag koncentrációja 10 mg/l alatt van a tisztítandó víz c 0 kezdeti koncentrációjának széles tartományában (10-70 mg/l). A 19. és a 23. ábrák szemléltetik az üzemidő és a szűrési sebesség kapcsolatát. Jellemző, hogy mindkét esetben 10—20 m/h tartományban csökken jelentős mértékben egy szűrési cikluson belül a szűrés időtartama. Az a körülmény, hogy az üzemidő 4 óra alá is lecsökken, részben azzal indokolható, hogy a tisztítandó vízben gyakran rostos, szálas lebegőanyagok voltak megfigyelhetők. Ennek hatására észrevehetően csökkent az üzemidő. Részben e jelenség hatásának tudható be az is, hogy a már ismertetett 12. ábrán látható ponthalmaz 2 görbe körül csoportosul. A 12. ábrán levő alsó görbe egyébként jó egyezést mutat a 19. és 23. ábrákon látható görbék alsó tartományával. A 24. ábra kapcsán térünk ki a már hivatkozott nyomáseloszlási görbére, az ún. Michau-féle diagramra. Az ábra egy jellemző példát szemléltet a nyomások fiiggélymenti változására adott üzemi paraméterek (H s z = 2,65 m, v s z = 15 m/h) esetén három különböző időpontra vonatkozóan (20, 26, 29 óra a szűrési ciklus megkezdése után). Az 5 jelű manométeren leolvasott, kissé kiugró értékektől eltekintve a nyomásvonalak lefutása jó egyezést mutat a szakirodalomban található görbékkel. A 29. órához tartozó görbe vákuum jelentkezésére utal. Megemlítjük, hogy az adatok értékelése során ezzel a jelenséggel csak a 2,65 m-es töltetvastagság esetében találkozunk. Egy lényeges gyakorlati eltérés figyelhető meg a 24. ábrán levő görbék és az irodalomban található Michau-féle diagramok között. Esetünkben a görbék alsó tartománya lényegesen meredekebb és majdnem függőleges hajlású. Véleményünk szerint e körülmény elsősorban a nagyobb szűrési sebességek következménye, hiszen a hidrosztatikai állapotnak megfelelő 45°-os hajlásszögű nyomásvonalhoz viszonyítva a t = 0 kezdeti időponthoz tartozó hidrodinamikai nyomásvonal a függőleges irányba tolódik el. Egy további megfigyelés eredményeként célszerű rámutatni arra, hogy a Michau-féle diagramok időben történő balra tolódását, azaz a nyomásvonal kiindulási pontjának helyzetét az a körülmény is befolyásolja, hogy a szűrőrétegre ható hidrosztatikus nyomás vonala is eltolódhat nyomásváltozások következtében (eltömődés, tolózár állítás stb.). Utóbbi körülményt néha figyelmen kívül hagyják a nyomáseloszlások meghatározása során. A 20. és a 25—26. ábrák a nyomásveszteségek alakulását mutatják a szűrési sebesség és az idő függvényében. Az ábrákról lényegileg a H s z = 2,0 m-es változat esetében ismertetett megállapításokkal azonos következtetések vonhatók le.
