Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor: Tavak hidrológiai vizsgálata környezeti izotópok felhasználásával

Tavak hidrológiai vizsgálata 249 b) A tóviz eredetére, összetételére vonatkozó vizsgálatok Állóvizek hidrológiai és vízminőségi vizsgálata során gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy a tóban vagy a tározóban levő víz milyen arányban származik csapadékból, felszíni és felszínalatti összegyülekezésből. Általában ismeretlen a felszíni és a felszínalatti összegyülekezésből eredő vizek aránya. Л trícium felhasználásával ilyen vizsgálatok elvégezhetők. Л vizsgálatokhoz a 2a fejezetben ismertetett víz- és izotópháztartási egyenleteket kell alapul venni, és azok megoldásához rendszeres méréseket kell végezni. Mérni kell a tóvíz, a csapadék, a betorkolló vízfolyások, a környező talajvíz (esetleg karsztvíz) és az atmoszféra tríciumkoncentrációját. Л tríciummérések adatai elsősorban a felszíni és a felszínalatti vizek elkülönítésében jelentenek nagy segítséget, mivel azok koncentrációja igen eltérő. Ha ismerjük a tó vagy annak egyes öblözeteire vonatkozóan a víz összetételét és változást akarunk végrehajtani a tó vízgazdálkodásában (pl. külső vízbevezetés) előre meg lehet határozni, hogy a beavatkozás következtében hogyan változik meg a tóvíz összetétele. A tóvíz összetételére vonatkozó ismeretek viszont alapul szolgálhatnak a tóvíz minőségében várható változások megítélésénél. Ilyen vizsgálatokkal egyidőben tisztázni kell azt is, hogy a tómedencében a különböző eredetű vizek hogyan keverednek el. c) A tóvíz áramlása és keveredése Az állóvizekben történő függőleges vagy horizontális irányú áramlások, keveredések izotóp-, elsősorban tríciumadatok felhasználásával vizsgálhatók. Az izotópok a nagy víztömegek kis sebességű mozgásának, áramlásának és keveredésének meghatározására használhatók fel. Az áramlási, keveredési vizsgálatokhoz a tó egyes pontjain, vagy nagy mélységű tavak esetén különböző mélységekben rendszeresen kell izotópméréseket végezni. Tengeröbölben és folyók deltavidékén, ahol hagyományos hidrometriai módszerekkel mérni nem lehetett, a trícium felhasználásával már több kutató sikeresen áramlási vizsgálatokat végzett. A tavakban lejátszódó mélységi és horizontális irányú keveredési vizsgálatokra is van példa [8, 9, 10]. d) A tóvíz korának és kicserélődési idejének meghatározása Tavak általános hidrológiai és vízminőségi vizsgálata során nagy jelentőséggel bír a víz átlagos kicserélődési idejének ismerete. A kérdés megoldására vízháztartási adatokra támaszkodó matematikai módszer használatos [11, 12]. A matematikai módszerrel kapott értékek ellenőrzésére az izotópadatok, elsősorban a tríciumadatok használhatók fel. A tóvíz átlagos kicserélődési idejének meghatározása izotópadatokkal is elvégezhető. Ilyen vizsgálatokat több kutató végzett [1., 5.], azonban nem tudunk olyan kidolgozott számítási módszerről, amelyet egyszerűen alkalmazni lehetne. „Erre a problémára, vagyis a nem állandó állapotú rendszerekre vonatkozó korösszetétel elemzés még nem létezik" [5], tehát további elméleti kutatásokra van szükség. Ezzel olyan kutatási teriiletet érintettünk, ahol a tríciumadatok valószínű sikerrel alkalmazhatók lesznek.