Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Némethy László: Hidrológiai események valószínűségének számítási módszerei

HIDROLÓGIAI ESEMÉNYEK VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREI NÉMETH Y LÁSZLÓ

1 A matematikai statisztika a műszaki gyakorlatban ma már nélkülözhetetlen segédeszköz, ugyanakkor azonban széles körű elterjedését akadályozza az, hogy az alkalmazható számítási módok nagy száma miatt még mindig nem alakult ki egységes gyakorlat. Az egységes szemlélet kialakítását a hidrológia terén Szigyártó Zoltán [1] kísérelte meg 1966-ban megjelent összefoglaló tanulmányában; az ott lefektetett elveket Csorna János [2] 1968-ban további részletes vizsgálatokkal igazolta. Ezekben a tanulmányokban rögzített számítási módot alkalmazta a VITUKI 1969-ben készült tanulmánya [3], melyben 85 vízmérceállomás adatsorát dolgozták fel számítógépes eljárással. Mindezek alapján jogosnak vélem annak kimondását, hogy az egységes módszer kialakult, és annak kritikai vizsgálata nélkül — melyre magamat feljogosítva nem érzem — olyan számítási sémát és számpéldát kívánok közölni, melynek alapján bármely tervező el tudja végezni a szükséges vizsgálatokat és azok további felhasználásra is alkalmasak lesznek. Felmerülhet azonban az a kérdés, hogy van-e még értelme ilyen vizsgálatokat kézi számológéppel végezni, mikor rendelkezésre áll a számítógépes program és a gépi számítás minden más eljáráshoz képest összehasonlíthatatlanul gyorsabb. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy a gépi számítás előkészületei jelentős időt vesznek igénybe, továbbá egyes számítások kedvéért a programot átállítani nem gazdaságos, meg kell várni, míg nagyobb számú azonos számítási igény összegyűlik. Ezalatt pedig az adott kérdés esetleg aktualitását veszti, vagy nincs is lehetőség arra, hogy ezt az időt kivárjuk. így mégis hasznosnak ítélem, ha a kézi számításra is rendelkezésre fog állani egy olyan egységes séma, mely a gépi számítással azonos eredményeket szolgáltat. Megjegyzendő, hogy kézi számítás alatt váltóval felszerelt kézi számológép alkalmazását értem, — ilyen gép általában ma már mindenütt rendelkezésre áll. Számpéldaként az I. mellékleten bemutatom a javasolt táblázatos összeállítást a teljes számítással együtt. A táblázat 7. és 2.oszlopában foglalt adatsor a Sebes-Körös Körösszakál-i vízmércéjén 1906 — 1965 között észlelt évi legnagyobb jégmentes vízállásokat tartalmazza. Ugyanezen adatsort az idézett VITUKI tanulmány [3] is feldolgozta, és a függetlenségre /3 = 0,03%, az egyöntetűségre pedig p = l,65% valószínűségi értéket kapott, tehát az adatsor további feldolgozásra javítás nélkül alkalmatlan, az adatsort egyöntetűvé kell tenni. Ugyanezt a számítást táblázatos módoc is elvégeztem és a fentivel azonos eredményre jutottam. Ezt a számítást 1 Némethy László mérnök, a Tiszántúli Vízügyi I gazgatóság (Debrecen) Területi Vízügyi Felügyeletének vezetője.