Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
3. füzet - Baranyi Sándor: Tavak hidrológiai vizsgálata környezeti izotópok felhasználásával
Tavak hidrológiai vizsgálata 247 A nehéz izotópok felhasználásával történő vízháztartási vizsgálatoknál a felszíni és felszínalatti hozzáfolyás megkülönböztetése nem a hozzáfolyás jellegére, hanem a víz eredetére vonatkozik. Felszíni víz alatt értjük azt a vizet, amelyik felszíni összegyiilekezésből (gyors olvadásból, vagy nagy csapadékból) származik és jelszínalattin a talaj-, vagy rétegvízből eredő vizet, függetlenül a tóbaömlés jellegétől. A felszíni és felszínalatti vizek elkülönítése a tókutatásban a befolyó vizek által szállított hordalék, az oldott sók és a szervesanyag mennyiségének meghatározása szempontjából fontos. A tavak izotópmérlege Stabil izotópok mérlege legáltalánosabb formában az alábbi összefüggéssel írható fel: d-^- = [Kdb t ó + b t 6dK]A (8) ahol К — a tó vízkészlete, dK — a vízkészletben dt idő alatt bekövetkezett változás, Ö l ó — a tóvíz izotóparánya, db t ó — az izotóparányban dt idő alatt bekövetkezett változás. A stabil izotópok mérlegének gyakorlati vizsgálata legegyszerűbben a vízmérlegegyenlet alapján az izotóparányok felhasználásával végezhető el. Szorozzuk meg a 7. egyenlet minden tagját a jellemző izotópértékekkel, akkor a következő összefüggést kapjuk: =1(cö c+m h J+m hf a) - (t>b p+Lb t ó)] ~ (9) ahol a b t ó, b c, b hj, b hf a, b p a tó, a csapadék, a felszíni és a felszínalatti hozzáfolyás, az elpárolgott víz izotóparánya. Az izotóparány egyaránt lehet deutérium, vagy oxigén-18 aránya a 1H 2 i eO-höz. Az izotóparányok az egyes vizekből vett minták alapján határozhatók meg. Az elpárolgott víz izotóparánya a tófeletti légtérből vett minta adataiból az alábbi összefüggéssel számítható (1). ahol b a — a légköri pára izotóparánya, К — a vizsgált izotóp és a 1H., 1 60 diffúziós együtthatójának hányadosa (K= 1,016 -1,009), y. — egyensúlyi frakcionálódási tényező, és h — a levegő relatív páratartalma a tó felszíni hőmérsékletére számolva. A 10. egyenlet — tagja az elpárolgott víz izotóparányát, a hb a az atmoszférával történő izotópcsere folytán jelentkező izotóparány változást adja meg.
