Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

1. füzet - Bognár Győző: Vízépítés és vízépítőipar

10 Bognár Győző hat be nem épített anyag a hullámtérben, mert a medrét elhagyó víz elsodorja, vagy tönkreteszi. Figyelembe kell venni, hogy a hullámtérben a közlekedési viszonyok rosszak. Nagy műtárgy esetén általában nem lehet arra számítani, hogy egyetlen árvízmentes időszakban elkészül a munka. Az árvízre tehát fel kell készülni. A védekezés két módon történhet. Ha a munka kényes, és nem bírja el az elöntést, vagy nagy az értéke és a feladat végrehajtása sürgős, mint pl. egy vízkivételi műnél, a munkagödröt körül kell zárni. Ilyen esetben a kivitel nem különbözik a mederben végzett munkáktól. Mindössze a körülzárást kell feltétlenül árvízmentes időszakban elkészíteni, mert az leegyszerűsíti és olcsóbbá teszi az építést. Ha töltés testet kell megnyitni, gyakorlatilag a hullámtérben végezzük a munkát. A szervezés, a munkahely védelme azonos az előzőkben vázolt helyzettel. A töltés megnyitása azonban rendkívül kényes védelmi körülményeket, teremt. Ebben az esetben már nemcsak a munkahely biztosítását kell megoldani, hanem a mentett oldali teriileteket is védeni kell egy váratlan árvíz ellen. Az árvédelmi gátak megbontását, a testükbe való műtárgyak építését kerülni kell. A folyóból való nagy vízkivételek, belvízvédelmi szivattyútelepek, csőátereszek és zsilipek, árvízkapuk azok a művek, vagy műtárgyak, amelyek keresztezik a töltést, illetve beépülnek a töltésbe. A feladatok nagyságrendje különböző lehet, de a gát megbontása valamennyit egyformán fontossá és kényes építési munkává teszi. Ebben az esetben a munkateret a töltés testéhez vízzáróan csatlakozó körgáttal kell körülzárni. A körgát elsődleges szerepe az árvédelmi gát építés alatti kiváltása. Ezért a szelvényét és magasságát nem gazdaságossági és valószínűségszámításon alapuló kockázatvállalással határozzák meg, hanem a várható árvízzel szemben az eredeti töltéssel egyenértékű védelmet kell biztosítani. A körgáton való védekezés, annak friss volta miatt, az átlagosnál nagyobb gondot igényel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az építés munkagödrében veszélyes talajtörésre vezető szivárgási viszonyok alakulhatnak ki. A talajvíz szintje alatti alapozási sík a mélyépítésben igen gyakori eset. A vízépítésben — a magasvezetésű öntözőcsatornák műtárgyai és a nyomócső fektetés, valamint az árvédelmi töltések kivételével — szinte valamennyi munka alapozását talajvízben végzik. A szétszórt munkahelyeken való építés a komplex területi létesítményekre jellemző, amikor több kisebb-nagyobb műtárgyat, vagy földmunkát kell elvégezni, sokszor egymástól tíz km-ekre is. Az ilyen művek kivitelezése különleges szervezési eljárásokat igényel. A helyes módszer kiválasztása érdekében ismerni kell a létesítmény egészét, az egyes műtárgyakat, az azonos objektumokat, az egyidőben elkészítendő munkákat, anyag-, gép- és létszámszükségleteket. A kivitel szervezését mindig alá kell vetni a vízgazdálkodási feladatok építés közbeni ellátását is biztosító üzemi szabályzatnak. Az időjárási és vízjárási viszonyok hatása a szervezési munka másik korlátozó tényezője. Elég nagy területen folyó munkák során a különböző talajviszonyokkal jellemezhető munkahelyek lehetővé teszik a helyes sorrend megválasztását és az építési idény maximális kihasználását. Általában az építési munkák szervezésénél és végrehajtásánál mindig vannak olyan szempontok, sajátosságok, amelyek megkülönböztetik azokat az úgynevezett telepített ipar szervezésétől és munkájától. Az építőipar terméktől-termékig ván-