Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Légörvényképződés szívóaknákban 199A (2) összefüggésben megállapítható, hogy egyetlen modellből csak úgy lehet megbízhatóan következtetést levonni a főkivitel viselkedésére, lia a méretekkel egyidejűleg a folyadék viszkozitását is csökkentjük: 7"uJ (5) Ha a főkivitel vízzel működik, fenti arány gyakorlatilag nem tartható. Ilyenkor két különböző modellméret eredményeiből lehet az X, Y függvényeket meghatározni. í. Szivattyú- és szivornyakísérletek összehasonlíthatósága, a szivattyú befolyása A 3. pontbeli megállapítás alapján, mely szerint a légörvényképződés a felszínről indul ki, azt mondhatjuk, hogy a szivattyú többlethatása úgy és annyira érvényesül, amennyire a felszín és a szívószáj közti sebességviszonyokat módosítja. A témával kapcsolatban a VITUKI-nál lefolytatott kísérletsorozat részeként elkészült egy mérőberendezés, melynek elvi vázlatát a 3. ábra mutatja. 3. ábra. Mérőberendezés az örvényképzödés vizsgálatára, (a) = szivattyús elrendezés: (b) = szivornyás elrendezés Az ábrán látható szívóakna modellbe nagy jellemző fordulatszámú szivattyút építettünk be. A szivattyú adatai: Q = 222 l/s, H = 6,24 m, n — 1600/nün, Dj = 270 mm. A függőleges tengelyű beépítésnél a járókerék közvetlenül a szívószájnál helyezkedett el úgy, ahogyan az a tényleges kiviteleknél szokásos. A vízszintes tengelyű beépítésnél a járókerék előrehatása már nem érvényesülhetett, ez az elrendezés a szívószáj körüli áramlási viszonyok szempontjából a szivornyás esetnek felelt meg. A kétféle elrendezésnél adódó eredményeket összehasonlítva, valamint a felszíni áramképet és az örvények kialakulásának módját megfigyelve az alábbi megállapításokat tettük : — Erősen eltérő felszíni áramkép alakul ki, ha a szivattyú által szállított vízmennyiség a tervezési ponthoz tartozónál kisebb. A jelenség magyarázatát a lapátokról való visszaáramlás adja, ami ismert módon fellép az optimálisnál kisebb vízmennyiségek tartományában [8], [9]. A visszaáramlás tapasztalatunk szerint erőteljesen gátolja a légörvény képződést. Ez a jelenség a szivornyánál hiányzik, ezért ilyen üzemállapotokban a szivattyú és szivornya légörvényképződési tulajdonságai eltérnek, a szivornyánál nagyobb kritikus vízfedés adódik.