Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Ibbit R. P.-Kienitz Gábor: A tájjellemzők és kísérleti vízgyűjtők és a hidrológiában alkalmazott matematikai modellek
186 Ibbit R. P.— Kienitz G. ahol F 2 =27 (q,— г,) 2 (7) Л q = (2T q,)/n (8) П var (q,)=l/n r(q,-q) 2 (9) n </, = észlelt vízhozamok, r, = számított vízhozamok, és n = az észlelési sorban egyniást azonos időközönként követő adatok száma. R a meghatározás együtthatójához analóg, míg P a variációs együtthatóhoz. Mind a kettő dimenziónélküli és csak a sorozatok hosszától független, de csak akkor független a sor hosszától, ha a sor belső korrelációja zérus. Ideálisan a modellt az jFMel arányos kritériumhoz kell illeszteni. Mivel F 2 nyilvánvalóan inkább a nagy mért és számított értékek közötti különbségre érzékeny, mint a kis értékek közötti különbségekre, ezért ennek alkalmazása kisvízi modellek esetében nem megfelelő. Kisvízi modellekhez az (5)-től (9)-ig terjedő egyenleteket úgy javasoljuk alkalmazni, hogy azokban a q t illetőleg r, értékeket s t és w t értékekkel helyettesítjük, ahol: S/= 1/q, és Wi = l/r ;Vízhozamra az illesztést úgy kell végeznünk, hogy a kritériumot a mért és számított vízhozamok közti abszolút különbségek összegére vonatkoztatjuk. Az összehasonlítást P vagy R, méginkább mindkettő használatával kell végezni. A Munkabizottság ülésén felmerült az a fontos szempont, amely szerint a modelleket nem elég összehasonlítani csak azon az alapon, hogy azok miképpen illeszkednek egy megfigyelt adatsorhoz. Szükség lehet arra is, hogy előállítsunk olyan adatsort, amely lehetőleg hosszabb mint az a sor, amelyhez az illesztést végeztük, hogy csökkentsük a sorozat belső korrelációjának hatását. Ilyen módon az előállított adatsor számára a „létrehozott adatsor megbízhatósága" még függetlenebb lehet, mint az illesztés megbízhatósága. Az egyes modelleknek az adatsorok meghatározására való alkalmasságára nézve is tárgyilagos összehasonlítást tehetünk. Hogy az évszakos hatásokat figyelembe vehessük, legalább kétéves, de inkább hároméves adatsor szükséges. Az I. táblázaton egy szempont nincs figyelembe véve, ez pedig az a mód, ahogyan a vízgyűjtő lecsapolása történik. Vízgazdálkodás szempontjából fejlett folyószakaszok mentén és mélyen fekvő területeken a lefolyást gyakran részben vagy teljesen az emberi tevékenység befolyásolja. Ez a megjegyzés a szivattyúval lecsapolt területekre és a szabályozott lefolyási folyószakaszokra vonatkozik és nem azokra a területekre, ahol az emberi tevékenység csak a vízgyűjtő mezőgazdasági művelésében mutatkozik meg, jóllehet az ilyen befolyásolt lefolyás nem olyan gyakori, mint a természetes, mégis mind gazdasági, mind szociális szempontból jelentős ott, ahol előfordul. A vízgyűjtőről történő lefolyást meghatározó legjelentősebb tényezőket kettős osztályozó rendszerben csoportosíthatjuk. Ez az osztályozás az I. táblázaton feltüntetett mindhárom modellcsoportra érvényes. Az osztályozás felszíni és felszín alatti, valamint természetes és befolyásolt lefolyást különböztet meg.
