Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

2. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízelőfordulási viszonyok a Balaton déli partvidékén

Hévízelőfordulási viszonyok 169 A karbon mészkő vízföldtani szerepét adatok hiányában egyelőre nem tudjuk értékelni. с) Mezozóos képződmények Triász időszaki mészkő és dolomit Az alaphegység jellegű triász időszaki, közelebbről felsőtriász karbonátos kőzetek, területileg három övezetben helyezkednek el a Balaton déli partvidékén. Balatonberény—Fenékpuszta között települő mészkő-dolomit képződmény tulajdonképpen a Keszthelyi hegység mélybesüllyedt folytatása, melyet a paleozóos zóna különíti el a déli Buzsák— Táska—Sávolyi triásznak feltételezett karbonátos tömegtől. A harmadik övezetnek pedig azt a legdélibb karbonátos kőzetprovinciát tekintjük, ahol a paleozóos és mezozóos triász képződmények feltehetőleg váltakozva települnek. A triász karbonátos kőzetek rögös-blokkos, tört szerkezeti komplexumok, melyeknek repedésrendszere jelentős vízkészletet tárol, s hévízfeltárási szempontból is fontos kutatási objektum. Ennek bizonyítékai a táskái hévízkutak. cl) Harmadkori képződmények Eocén rétegek Az eocén rétegösszlet keskeny elkülönült ÉK—DNY-i irányú tektonikus zónában, az ún. paleogén árokban fordul elő, amely egyben a paleogén képződmények dunántúli előfordulásának déli határát jelenti. Ez a zóna Buzsák és Táska községektől kissé északra pár kilométer szélességben húzódik. A Buzsák—8. sz. fúrásban kb. 90 m vastag felsőeocén agyagmárga, mészmárga, mészkő és andezittufa rétegsort harántoltak, míg Táska—4. kúttal 887—2150 m között 1263 m vastag középső- és felsőeocén meszes agyag, agyagmárga, riolittufa, konglomerátum és breccsa képződményt tártak fel. Oligocén rétegek A fent említett paleogén árok nagy vastagságú oligocén üledéksort is magába foglal. így a Buzsák—8. sz. fúrás 903—1585 m-ben homokkő és agyagmárga sorozatot, a Buzsák—13. sz. fúrás pdig 1000 m vastag váltakozva települő homokkő és márga rétegsort harántolt. A paleogén rétegek víztartóképességét elsősorban a víztartó képződmények korlátozott kiterjedése, dimenziója befolyásolja kedvezőtlenül. Miocén rétegek Helvéti rétegek. A Balatontól délre fekvő területen a medencekialakulást előidéző kéregsüllyedési folyamatok, csakúgy mint a Dunántúl többi részén, a helvéti korban kezdődtek. A Balaton térségében nagyjából Karád—Buzsák—Táska vonalában jelenik meg helvéti képződmény alapkonglomeratum alakjában. A karádi szénhidrogénkutató fúrásokban 130—230 m, Buzsák—Táska környékén 40—100 m, míg ettől délre erőteljesen kivastagodva (pl. az Öreglak—1. sz. fúrásban 520 m) fordul elő. Konglomerátumon kívül a Bu NY—2. sz. kútban (5. sz. szelv.) slir faciesben fejlődött ki.