Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: A terméseredmények és a vízrendezés kapcsolata
Terméseredmények és a vízrendezés 147 A BMSz a következő tényezőkre nézve nyújt felvilágosítást. 1 — 9 helyértékek : A tábla helyét és a megfigyelés évét kódolással azonosító számok (1 és 2 az évet, 3 és 4 a vízgyűjtőt, 5 és 6 a részvízgyűjtőt, 7, 8 és 9 a táblát jelöli). 10-14 helyértékek: Területi állandó jellemzők (10 a terület mezőgazdasági értékét, 11 egyéb szempontok szerinti értékét, 12 a kiterjedését, 13 domborzati és lefolyási viszonyait, 14 pedig a talajtípust jelöli). 15—21 helyértékek: A mezőgazdasági termelés helyzetének jellemzői (15 a lecsapolási viszonyokat, 16 a talajművelés módját, 17 a trágyázási helyzetet, 18 a termelt növény fajtáját, 19 a százalékos belvízkárt, 20 a pótvetés kárt mérséklő hatását, és 21 a nem mezőgazdasági belvízkárt jelöli). 22—34 helyértékek : A téli belvízzel kapcsolatos meteorológiai és hidrológiai jellemzők (22 a káros talajtelítettség időtartamát, 23 az elöntött területek százalékos arányát, 24 a belvizet előkészítő csapadék összegét, 25 a belvizet kiváltó és tápláló csapadék összegét, 26 a keletkezett felszíni vízborításokban tározott vízmennyiséget, 27 a lefolyt vízmennyiséget, 28 a talajvízszint mélységét, 29 az öntözési helyzetet, 30 az átfagyott talajréteg vastagságát, 31 az átlagos relatív légnedvességet, 32 a szélsebességet, 33 a léghőmérsékletet, végül 34 a napfénytartamot jelöli). 35—47 helyértékek: A télvégi-tavaszi belvízzel kapcsolatos meteorológiai és hidrológiai jellemzők (megfelelnek ugyanabban a sorrendben a 22-34-nek). 48 — 59 helyértékek : A tenyészidő során előforduló belvízzel kapcsolatos meteorológiai és hidrológiai jellemzők (megfelelnek ugyanabban a sorrendben a 22 —34-nek, de a 30-nak megfelelő értelemszerűen elmarad). 60 — 71 helyértékek: Az őszi belvízzel kapcsolatos meteorológiai és hidrológiai jellemzők (megfelelnek ugyanebben a sorrendben a 22 —34-nek, de a 30-nak megfelelő értelemszerűen elmarad). A BMSz nemcsak táblák, hanem vízgyűjtő-egységek viszonylatában is értelmezhető. Ekkor az egyes helyeken álló számok vagy az érintett táblákra vonatkozó számok átlagát, vagy egy hasonló értelmezésű, de nagyobb terület-egységre vonatkozó fogalmat jelentenek. Az egyes tényezőket jellemző számértékek olyanok, hogy 0 jelöli a legkedvezőbb, míg a 9-hez tartó növekvő számok a kedvezőtlenebb helyzeteket belvízkár keletkezése szempontjából. Vannak azonban tényezők, amelyeknél a tendencia nem egyértelmű, a tényező bizonyos szempontból növelheti, más szempontból viszont csökkentheti a belvízkár mértékét. A BMSz — ha egy nagy terület tábláira nézve vezetjük elég hosszú időn át — módot ad a legkülönfélébb statisztikai kapcsolatok keresésére különféle összetett hatások kutatása céljából. Természetesen, nem cél és nem is lehetséges egy függő változó mellett valamennyi közreműködő tényezőt független tényezőnek tekinteni. Viszont több tényezőt is felfoghatunk külön-külön függő változóként kiválasztva hozzájuk a legkézenfekvőbbnek látszó független változókat (de ha uttóbiak száma nagyobb 8 — 10-nél, akkor a korrelációs-kapcsolatokból már nem olvashatunk ki érdemlegeset.) A reálisan vizsgálható kapcsolatok száma tehát nagy, de ezek közül is ki lehet választani néhányat, amelyekből a különösen fontos ható tényezők szerepére következtetni lehet. A Mirhó —Gyolcsi kísérleti vízgyűjtő kétévi (1966 és 1967) adatait Baranyó Géza kódolta BMSz-szel és megtörténtek az első korrelációs számítások is. E rövid időszak természetesen nem tette lehetővé az évről-évre változó tényezők hatásának vizsgálatát, viszont a területileg változók hatását kutatni lehetett. Mintegy 300 táblára vonatkozó BMSz értéket vontak be a számításokba, amelyeket számítógéppel hajtottak végre. Összesen 22 kapcsolatot vizsgáltak. Ezekben függő váltó-